A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Az egységes állami iskolarendszer megszervezése a felszabadult Bihar megyében (1944. október-1948)

AZ EGYSÉGES ÁLLAMI ISKOLARENDSZER MEGSZERVEZÉSE A FELSZABADULT BIHAR MEGYÉBEN (1944. OKTÓBER—1948.)

Mervó Zoltánná

К

Közismert, hogy a második világháború óriási anyagi veszteséget vont maga után az egyébként is szegényes, korszerűtlen iskolarendszerünkben. A háborúban elpusztult a tantermek 30%-a, súlyosan megrongálódott 50%-a, sértetlen állapotban alig maradt iskolaépület s nagymértékű volt a tanítóhiány.

Az országos kihatású adatok jellemzőek voltak Bihar megyére is. Iskola- hálózata a felszabaduláskor nagyon szerény örökséget vett át. Á bihari területek amúgy is szegény településein csak néhány tantermes népiskolák voltak, sok gyermekkel, kevés tanerővel. Az átlagos osztály létszám 60, de voltak osztályok, ahol egy-egy tanítóra 80, sőt 90 tanuló jutott.

Tanulmányunk jelen esetben csupán az alapfokú oktatás kérdéseit vizsgálja s az iskolarendszer demokratizálásáért folytatott küzdelmet kívánja bemutatni.

Az oktatáspolitikai és iskolaügyi kérdések felszabadulás utáni helyzetével, az országos kép bemutatásával több tanulmány foglalkozott,1 de e helyen csupán a Bihar megyei sajátosságok elemzésére vállalkozunk.

A Bihar megyei területek felszabadítása 1944 októberében befejeződött s az élet megindítását — átmenetileg — a szovjet katonai közigazgatás biztosította.2 A szovjet katonai parancsnok utasítása alapján Bihar megye alispánja 1944. november 25-én kiadott körlevelében intézkedett az elemi iskolákban a tanítás megindításáról.3 A rendelet nyomán számbavették a tanerőállományt, felmérték a háborús károkat, megvizsgálták a tanítás megkezdésének lehetőségeit.

A hadműveletek befejeztével a felszabadult nép kibontakozó forradalmi öntevékenysége biztosította az élet újraindulását. A néphatalmi és önkormányzati szervek sorában megalakultak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervezetei: a nemzeti bizottságok, amelyek a fasiszta és reakciós erők

1 Orbán Sándor: Az egységes állami iskola megteremtése. Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből. (Szerk.: Lackó Miklós) Bp. 1955. Uő.: Egyház és állam 1945—1950. Bp. 1962. Simon Gyula—Szarka József: A magyar népi demokrácia nevelésügyének története. Bp. 1965., továbbá Nevelésügyünk 20 éve. Tanulmányok a magyar népi demokrácia neveléstörténetéből. (Szerk.: Simon Gyula) Bp. 1965. és Horváth Márton: A népi demokrácia közoktatási rendszere 1945— 1948. Bp. 1975.

2 Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében. Lt. Közlemények 1965. 1. sz. és Uő.: Művelődésügyi és egészségügyi kérdések a felszabadult Bihar megye első hónapjaiban (1944. okt.—1945. márc.) Alföld, 1966. 4. sz.

3 HBmL. XXI. 26. 16/1944. alapszám.

149