A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Tanulmányok - Béres András: Szabó Pál és a "Kelet Népe"

faluban történt bejelentés szabályos tudomásulvételével Budapesten is bejelentette a változást. Ennek dátuma nem ismeretes, csupán a Bihar vármegye alispánjának másolatban megküldött határozat tudatja Budapest Székesfőváros polgármesterének állásfoglalását :23

„Az 1914. évi XIV. te. 16., 17. és 19. §-ai és a m. kir. miniszterelnök úr 2528/1937. III. M. E. számú engedélye alapján sajtóhatósági szempontból tudomásul veszem, hogy Szabó Pál budapesti lakos (IV. kér. Bástya u. 17. sz.) az eddig Berettyóújfaluban megjelent „Kelet Népe” című lapot politikai tartalom nélkül, 18x25(4 cm. nagyságú alakban, magyar nyelven havonta egyszer, szépirodalmi jelleggel'ezentúl Budapesten fogja megjelentetni, amely lap szerkesztésével járó felelősséget maga vállalja, szerkesztősége és kiadóhivatala

IV. kér. Bástya u. 17. sz. alatt van s a Jövő Nyomdaszövetkezet nyomdában (IV. kér. Bástya u. 17. sz.) kerül sajtó alá, terjesztése pedig a Kiadóhivatalból indul meg.

Felhívom bejelentőt, hogy a köteles lappéldányokat a fennálló törvények és szabályok rendelkezéseinek megfelelően az illető közintézetekhez és a budapesti kir. ügyészséghez pontosan szolgáltassa be, a lap körül felmerülő változásokat pedig a sajtótörvény 16. §-a értelmében, a 28. §-ban körülírt büntetések terhe mellett hivatalomnál két nap alatt jelentse be.”

A Székesfőváros polgármestere által kiadott határozat másolatával Dr. Szepesváry tanácsnok mind a bejelentőt, mind Bihar vármegye alispánját és a budapesti királyi ügyészséget értesítette, egyidejűleg a miniszterelnöknek is bejelentést tett. Nagy sorsfordulót jelentett e határozat a Kelet Népe további életében. Ezzel véglegesen Budapesten szerkesztett, országos kitekintésű lappá vált a Komádi határában levő Körös hídnál, a Barsi Dénes, Sinka István és Szabó Pál által megálmodott, sok nehézség árán útnak indított változó sorsú Kelet Népe. Az első számok szerzői; Barsi Dénes, Sinka István, Szabó Pál mellett Egry József, Nadányi Zoltán, Sáfrány László, Bakó József, Dr Tömöri Viola, Veres Péter, Ortutay Gyula, Muhoray Elemér, O. Artinger Imre és Budai György. Az új számokban, újabb és újabb formátumokban, új szerzők is megjelennek. 1937-ben a régiek mellé Takács Gyula, Nagy Lajos, Kovács Imre, Tatay Sándor zárkóznak fel, Kerék Mihállyal és Dallos Sándorral együtt, de ott találjuk a szerzők között Erdélyi József és Kodolányi János nevét is.24

1938 januárjától egy ideig Echardt Tibor mint a szerkesztőbizottság elnöke szerepel a lapban. Felelős szerkesztő és kiadó Szabó Pál, míg a Budapest II. Hunyadi J. u. 8. sz. alatti szerkesztőségi címen a Kelet Népét Féja Géza és Szabó Pál közösen szerkesztik. Az újonnan jelentkező szerzők között találjuk Móricz Zsigmond, Féja Géza, Juhász Géza, Tamási Áron, Boldizsár Iván, Kiss Tamás, Darvas József és Erdei Ferenc nevét, illetőleg írásait.

A magyar irodalom kiemelkedő alkotó egyéniségei sorra megszólalnak az 1938 januárjától Miskolcon, a Verbőci u. 5. szám alatt, Fekete Pál vezetésével működő Felsőmagyarországi Nyomda Vállalat nyomdájában kikerülő lapban, amely az év júliusától ismét Pesten az Athenaeum Rt. nyomásaként kerülhetett forgalomba. Az 1939-es évben már nagy formátumban nyomja a lapot a Rábaközi Nyomda és Lapkiadó Vállalat Sopronban. Felelős szerkesztő és kiadó: Szabó Pál. Szerkesztőség, Budapest, Múzeum krt. 15. sz. Ugyanez év december

23 Uo. Szabó Pál bejelentése a „Kelet Népe” című időszaki lap Budapesten való megjelenéséről.

Budapest Székesfőváros Polgármestere Véghatározata, 389—545/1937—IV. üo. sz. Budapest,

1937. jún. 8.

24 Kelet Népe 1935. I évf. 1—2 sz. III. évf. 8. sz.

146