A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Béres András: Szabó Pál és a "Kelet Népe"
Nevezett lap az 5110/1931. M. E. sz. rendelet hatályának tartalma alatt csak íves nyomópapíron állítható elő s egy szám előállításához két ívnél több papír nem használható fel. Amennyiben az 1914. évi XIV. t. c-ben előírt hatósági bejelentés, illetve a lap megindítása 1936. április hó 5-ig nem történne meg, ez az engedély hatályát veszti”. A terjedelmet meghatározó papírkontingens megszabásával kapott engedélyt Szabó Pál az alábbi levél kíséretében küldte meg az alispánhoz:10 „Alulírott tisztelettel bejelentem, hogy kérésemre 1534./M. E. szám alatt KELET NÉPE címmel szépirodalmi havonta megjelenő folyóiratot engedélyezett a nagyméltóságú Miniszterelnökség. Az 1914. évi XIV. t.c. alapján tisztelettel jelentem továbbá, hogy a Kelet Népe felelős szerkesztője és kiadója Szabó Pál biharugrai lakos. Szerkesztőség: Biharugra. Nyomda és Kiadóhivatal Gyula, Dobay János könyvnyomdája, Városház utca. Ahonnan a folyóirat terjesztése is történik. A folyóirat alakja 15x25 cm.” Ez a bejelentés nem biztosította, nem rögzítette a lap megjelenését, hiszen az engedélyben megadott kiadó és a kiadás helyeként szereplő Berettyóújfalu helyett Szabó Pál a Békés megyében levő Gyulát jelölte meg. Talán nem szándék nélkül tette, s bizonyára a gyakori utazás kényelmetlenségétől is szerette volna magát megkímélni, azonban szerkesztői elképzelése ekkor még nem valósulhatott meg. Az alispáni állásfoglalás a megjelenést határozatilag késleltette mindaddig, amíg a kérdés nem tsiztázódott. Nadányi alispán úgy határozott, hogy a lap kiadása tárgyában tett kiadói előterjesztést elutasítja. Határozatát így indokolta:11 „A bejelentés elutasítandó volt, mert a m. kir. Miniszterelnökség sajtóosztályának 1354/1936. M. E. III. számú engedélye szerint a „Kelet Népe” című szépirodalmi jellegű időszaki sajtótermék megjelenési helyeként Berettyóújfalu van megjelölve. Elutasítandó volt a bejelentés azért is, mert Szabó Pál a nyomda és kiadóhivatal helyéül Gyula városát jelölte meg, az 1914: XIV. te. 16. szakasza értelmében a bejelentést Békés vármegye alispánjához kellett volna intéznie. Figyelmeztetem Szabó Pál író Biharugrai lakost, hogy az 1914: XIV. t.c. 19 §. 3. bekezdése értelmében a bejelentés tudomásul vétele előtt alapot megindítani nem szabad. Erről kérelmezőt jelen határozatom által azzal értesítem, hogy véghatározatom ellen a kézbesítés napjától számított 15 nap alatt hozzám benyújtandó és a m. kir. Belügyminiszter úrhoz címzett fellebbezésnek van helye.” Az alispáni határozat érthető módon bonyodalmat és riadalmat okozott a lap kiadása körül. Kézhezvétele után Szabó Pál személyesen járt az alispánnál, s támogatást kérhetett. Erre utal ugyanis beadványnak is tekinthető az a levele, amely tájékoztatást nyújt, mi indokolta a „Kelet Népe” Gyulán történő megjelenését, helyesebben milyen nehézséget okozott a biharugrai lakás és a kiadás helye: Berettyóújfalu közötti távolság. Az alispánnal való találkozást Szabó Pálnak költő barátja Nadányi Zoltán, az alispán testvéröccse is egyengette. Az ezt követően beadott levél eredeti aláírással így indokol :12 „Minapi kihallgatásom alkalmával alispán uram volt olyan szíves, hogy a Kelet Népe ügyében a szükséges felvilágosítást megadta. Én nyomban érint10 Uo. Szabó Pál gépelt levele, sajátkezű aláírással. Biharugra, 1936. március 20. 11 Uo. Véghatározat Szabó Pál biharugrai lakos író bejelentésére, a „Kelet Népe” című időszaki lap kiadása tárgyában. Berettyóújfalu, 1936. március 28. 12 Uo. Szabó Pál géppel írott levele eredeti aláírással. Biharugra, 1936. március 28. 142
