A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Bihar megyei iparos és kereskedő réteg társadalmi struktúrájának kérdéséhez
állatkereskedő fa és erdei termék vas és fémáruk agyag, üvegáruk fa és faragott áruk fonó és szövőipari áruk élelmezési cikkek gyógy- és vegyészeti áruk könyv és műkereskedő egyéb főcsoportok kofák és piaci árusok házaló kereskedő ügynökök ______ összesen: 282 önálló 199 103 50 30 15 8 5 30 13 86 46 629 301 10 8 4 2 379 205 1561 844 163 146 83 72 18 18 1825 1080 E részletes adatok nem tartalmazzák a pénz- és hitelügy adatait, vagyis a keresők száma 79-cel kevesebb a fentebb megadott 1904 főnél. A tulajdonképpeni vállalatok az alkalmazottak száma szerint a következőképpen tagolódtak 1930-ban :24 segéd nélküli vállalat 720 1 segéddel dolgozó vállalat 154 2 segéddel dolgozó vállalat 61 3 segéddel dolgozó vállalat 21 4 segéddel dolgozó vállalat 9 5 segéddel dolgozó vállalat 3 6—10 segéddel dolgozó vállalat 5 összesen: 973 vállalat A kereskedelmi vállalatok nagy többsége segéd nélkül dolgozott. De még a néhány segédet alkalmazó vállalatok is csak a helyi szükségletek kielégítését szolgálták. A válság idején is tovább folytatták a kisipari és kiskereskedői kölcsön- akciókat. A Kamara szerint azonban a kiskereskedelmi hitelakció nem volt eredményes, ugyanis a bankok a kedvezőtlen feltételek miatt erre nem szívesen vállalkoztak. A Debreceni Első Takarékpénztár Bihar vármegyében is folyósított hiteleket. A MOKTÁR Derecskére szintén két ízben adott kölcsönt. A kölcsönök összege azonban igen csekély volt, bár nem közölték a mennyiségét. A kisipari hitel sem segítette komolyan a kézműiparosokat a Kamara szerint. Az akciónak a termelőmunkát kell lehetővé tenni. Az elnökség a hitel feltételeinek enyhítését és a hitelek folyósításának decentralizálását javasolta. Ezt a közgyűlés is elfogadta és lépéseket tettek a minisztériumnál az ügy érdekében.25 A Kamara 1933-ban a bankszerű fedezettel nem rendelkező, de termelőképes, megbízható kisiparosok, kiskereskedők részére legfeljebb 200 P-ig terjedő hitelnyújtást javasolt. E hitelek célja az volna, hogy a kínálkozó munka24 Uo. 210. old. 25 DKI jkv. 1930. nov. 6. 164—166. old. 136
