A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Bihar megyei iparos és kereskedő réteg társadalmi struktúrájának kérdéséhez
vas- és fémipar gépgyártás kő-, föld-, agyag- és üvegipar fa- és csontipar bőr-, sörte-, szőr- és toliipar fonó- és szövőipar ruházati ipar papíripar élelmezési ipar vegyészeti ipar építőipar sokszorosító- és műipar szállodás, vendéglős, kávés egyéb házi ipar vándoripar 2054 fő 4 fő 698 fő 13 fő 496 fő 17 fő 278 fő 1 fő 538 fő 7 fő. 971 fő 365 fő 13 fő 273 fő 73 fő 63 fő 1910-hez képest az ipari népesség növekedett a vas- és fémipar, a gépgyártás, a bőr, sörte, szőr, toliipar, a ruházati ipar, a papíripar, az élelmezési ipar, a sokszorosító és műipar esetén. A vas- és fémipar kivételével az országosnál nagyobb arányú volt a növekedés Bihar vármegyében az említett ipari főcsoportokban. Az egyes ipari főcsoportokon belül ipari szakmák szerint az önálló iparosok száma igen váltakozó nagyságú volt. Azt mondhatjuk, hogy a legnépesebb szakmák még a céhes iparban gyökereztek. A fejlődésnek megfelelően a polgári korszakban néhány ritkább iparág mestereit is megtaláljuk Bihar vármegyében. A népesebb szakmák, melyekben 10-nél több önálló iparos dolgozott 1920- ban, az alábbiak :4 A vas- és fémiparban kovács 339, vas- és acéleszközöket készítő iparos 20, gépész 71, épület- és műlakatos 62, bádogos 31 személy. A gépgyártáshoz sorolták a kocsigyártást 189 iparossal: e szakmához tartozott a bognár, a kerékgyártó, a kocsigyártó. A gépgyártás másik népesebb szakmája az órás, 16 fővel. A faiparban a hordógyártás 17, asztalosipar 143 fő. A bőriparban szíjgyártó és nyerges 30 iparos. A fonó- és szövőiparban len- és kenderkikészítéssel 11 fő foglalkozott. A ruházati iparban a szabóipar különböző fajtáival foglalkozott 248 fő, a szűcsiparral 18, varrással 117, cipész és csizmadia 701, mosást, vasalást vállalt 150, borbély 81 fő. Az élelmezési iparban malomipari szakmákkal 31, a sütőiparral 13 iparos foglalkozott, hentes 106, mészáros 26. Az építőiparban építész 11, kőműves 101, ács 181, szobafestő 15. A szállodás, vendéglős iparral 127 személy foglalkozott. Érdekes, hogy a 2975 önálló iparosnak 3495 vállalata volt. Ez azt mutatja, hogy egyes iparosok, feltehetően a rokon szakmákban, több üzemmel rendelkeztek, számukat azonban nem ismerjük. Az ipartörvény szerint egy személy többféle ipart is gyakorolhatott.5 4 Az 1920. évi népszámlálás. III. IV. rész. Bp. 1926. 210—-211. old. 5 1884: XVII. te. 47. §. 9 Évkönyv VI. 129
