A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Perjés Géza: Bihar megye 1728. évi adóösszeírásának gép feldolgozása
döntése, hogy valamelyik elem miért esik ki ebből az övezetből, tartalmi és egyedi elemzést kíván.49 Láthatjuk, hogy a korrelációs diagramot a két átlag mentén húzott egyenes négy térnegyedre osztja. A bal alsó az I. térnegyed. Az ide eső helységek, illetve részpopulációk számtani közepei kisebbek az egész populáció átlagainál, a mi esetünkben: az egy főre eső Tj. és az egy háztartásra eső föld kisebb, mint a megyei átlag. Az I. térnegyed feletti II. térnegyedben, a Tj/fő kisebb, de a szántó/háztartás nagyobb az átlagnál, ettől jobbra a III. térnegyedben mindkét tényező értéke magasabb a megyei átlagnál; a IV. térnegyedben a Tj/fő nagyobb- viszont a szántó/háztartás kisebb a megyei átlagnál. Nézzük sorjában az egyes populációk elhelyezkedését a korrelációs diagramon, valamint a 21, táblán, mely a populációk legfőbb jellemzőit tartalmazza. Láthatjuk, hogy az egynyomásos helységeket jelző kocka az I. térnegyedbe esik, tehát az idetartozó helységek zöme mindkét tényező szempontjából rosz- szabb helyzetben van, mint a megye többi helysége. Azért mondjuk, hogy a helységek zöme, mert lévén a Tj/fő szórása 2,40, aszántó/háztartásé pedig 0,97, a helységeknek jó része a többi térnegyedbe esik. Ha pedig a 21. táblán megnézzük a többi tényezőt, láthatjuk, hogy az egynyomásos helységek minden szempontból rosszabb helyzetben vannak, mint a két- és három nyomásos művelést folytatók, melyek számtani közepei a III. térnegyedbe esnek. Mindez teljesen összhangban van azzal, amit az eddigi elemzések során erről a művelési formáról megtudtunk. A szántó nélküli, 4 Ny kódú helységek kockája az I. térnegyedbe, ott is a standard eltérés által határolt övezeten kívül esik. Ennek a csoportnak az átlagai tehát mélyen a megyei átlag alá esnek, és ennek megfelelően a táblázatba felvett többi tényező szempontjából is feltűnően rossz helyzetben vannak az ide tartozó helységek. A nyomásos művelést nem folytató helységek — kód: 7 Ny — átlagai szintén az I. térnegyedbe esnek, de még a standard eltérés által határolt övezetbe. Rávittük a korrelációs diagramra az elkerítéses, és tuguriás művelést folytató, valamint az irtványfalvakat is. A várakozásnak megfelelően mind a három / az I. térnegyedbe esik. A településkategóriákat jelző háromszögek szépen fekszenek a regressziós egyenesen és elhelyezkedésük az eddig tapasztaltaknak és a 21. tábla adatainak teljesen megfelel. Érdekes az E kategória elhelyezkedése: az F csoporttól jobbra és tőle feljebb helyezkedik el. Ez nem felel meg egészen a táblázatból elénk táruló képnek, de azzal magyarázható, hogy amint láttuk, az F csoportba esik a mezővárosok zöme, melyekben éppen a mezőgazdasági termeléssel nem foglalkozó rétegek aránya magas lévén, az egy lakosra jutó Tj., ill. az egy háztartásra eső szántó is természetszerűen kisebb. 49 Ránézve a diagramra, láthatjuk, hogy a háromnyomásos művelést folytató helységek számtani közepeit jelző kis kocka eléggé közel van a standard-övezet felső határához, feltehető tehát, hogy egy részük kiesik az övezetből. így is van. Megnézve az adatokat, kiderül, hogy 26 helységből kilencnél (34,6%) — ti. Kécz, Oláhhomorog, Tépe, Érmihályfalva, Bagamér, Nagyürögd, Sámson, Nagy Léta és Pocsaj — a szántóhányad 1728-ban lényegesen nagyobb a vártnál. Kéczen a Tj/fő 5,87 K, s ha ezt behelyettesítjük a regresszió egyenletébe, egy háztartásra 3,6 köbölnek kellene esnie, ehelyett ténylegesen 6,6 köböl esik. A jelenség egészen természetesnek tűnik, ha arra gondolunk, hogy a regressziót a megye összes, tehát zömében domb- és hegyvidéki helységeinek adatai alapján számítottuk ki, így ezeknek a síkvidéki falvaknak szükségképpen el kell térniök az általános tendenciától. 107
