A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Tanulmányok - Perjés Géza: Bihar megye 1728. évi adóösszeírásának gép feldolgozása

trágyázás előfeltételét, tehát az elegendő állatállományt illeti, tudjuk, hogy az 1723-as megyei összeírás alkalmával Sárrét után a belényesi processusban volt legnagyobb az állatállomány.36 Semmi okunk sincs feltenni, hogy 1728-ra alapvetően megváltozott volna a helyzet. Nos, a trágyázó helységek aránya éppen itt a legnagyobb!

Ezek előrebocsátása után nézzük most már meg az egyes művelési formákon belüli változatokat. Terjedelmi okokból nem foglalkozhatunk mindegyikkel részletesen, így csupán a viszonylag legváltozatosabb egynyomásos művelést elemezzük és két olyan alformát, melyek több művelési formánál is megtalálhatók. Az egyik a „tuguriás”, másik az irtásfalvakban folyó művelés.

Az egynyomásos művelésen belüli változatok. Főbb jellemzőit az alábbi tábla tartalmazza.

Az egynyomásos művelésen belüli formák

Kód

1 Ny

100

13x

108

Egyéb

Flelységek száma

131

31

85

„

4

Egy helységre eső házt. (1728)

15,3

20,9

10,5

20,6

59,5

Egy helységre eső lakó (1880)

599

749

501

497

1860

Szintmagasság (m)

239

226

251

220

154

1883 Tj/Kh szántó

1,81

2,07

1,59

2,12

3,67

1883 Tj/Kh összes művelt

1,17

1,34

0,99

1,50

2,95

1728 szemhozam

2,49

2,74

2,39

2,35

2,97

1728 gabonahiány %

73,0

54,8

83,5

72,7

0,0

Egy házt-ra eső szántó, köböl

2,34

1,44

2,70

2,11

2,28

Egy főre eső szántó Kh

1,27

1,31

1,29

1,09

1,20

A kódok jelentése: 1 Ny = az összes egynyomásos helység 100 = tiszta egy nyomásos

13x = egy nyomásos elkerítéssel 108 = egy nyomás kevés szántóval

Amint látjuk, a 131 egynyomásos művelést folytató helységből 31 van olyan, melyben a forma „tisztán” jelentkezik, azaz az összeírok semmi feljegyzésre érdemes sajátosságot nem találtak, amiből természetesen még nem következik, hogy ezek a helységek teljesen egyformán művelték volna földjeiket. Ezt már azért sem lehet feltenni, mivel az idetartozó helységek földrajzi környezete nem egy esetben teljesen eltérő.37 Azt azonban mindenképp tényként kell elfogadnunk, hogy az idetartozó helységek nagyobbak az egynyomásos helységek zöménél: egy helységre 20,9 háztartás esik 1728-ban és 749 lakos 1880-ban, a teljes csoport átlaga viszont 15,3, illetve 599; átlagos szintmagasságuk kisebb: 226 m, 239 m-rel szemben; a szántó és az összes terület egy kh-ra eső tisztajövedelme magasabb, de ugyanígy az 1728-as szemhozam is; csupán

36 Bársony I.: i. m. 106—107. old.; — A sárréti járásban egy gazdára 5,6; a belényesiben 4,6 számosállat esett, az utolsó helyen álló váradi járásban viszont csak 2,8.

37 Ide tartozik például a 7—10 háztartást számláló Felső Patak, Maros és Rotaresd az élesdi, illetve tenkei és a 48—87 háztartást számláló Fúrta, Mezősas és Nagybajom a berettyóújfalui becslő- járásokban.

101