A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Ónosi László: A két forradalom néhány kérdése, különös tekintettel Balmazújvárosra

beavatkozásra szükség nincs... A nagykiterjedésű Semsey-birtokot teljesen a balmazújvárosi kisemberek tartják hatalmukban. Kimondották, hogy ők a kommunista köztársaság alapján állnak és mint ilyenek vették birtokukba a földet, melyet mint a kommunista közösség tagjai fognak munkálni és hasznából közösen osztozkodni. Az egész akció a legnagyobb rendben folyt le, semmiféle fosztogatás nem történt, maguk a birtokot megszálló földművelők vigyáznak rá, hogy a legkisebb tárgy se tűnjön el, mert ez most már szerintük a közösségé.”4

Az 1918. november 10-én megalakult községi Nemzeti Tanács és a lakosságnak a népgyűlésekben is megnyilvánuló harcos közössége ura volt a helyzetnek. Addig, míg a megye településeinek többségében a nemzeti tanácsok a falu gazdag és befolyásos embereinek a kezébe kerültek, Balmazújvároson — és Nádudvaron — a kezdettől fogva más volt a nemzeti tanács: más volt megalakulásának körülményeiben, összetételében és betöltött szerepkörében. Itt a földmunkások és szegényparasztok, a Földmívelő Egylet szocialistái hozták létre a nemzeti tanácsot — amelyből teljesen kiszorultak a polgári és a gazdaelemek — 40 taggal és 6—8 tagú végrehajtó bizottsággal. Elnöke Pokrócz Ferenc — a régi agrárszocialista vezető, az 1908-as Országos Földmívelő Párt titkára — lett. Az országos politikai orientálással szemben és annak akarata ellenére szervezték meg az osztályharcos szegényparaszti elemek az agrárproletárok helyi szervezetét, ami tulajdonképpen nem is nemzeti tanács, hanem „szocialista agrárproletárokból és szegényparasztokból álló paraszttanács volt”.5 Ezt a különbséget — más nemzeti tanács és az újvárosi nemzeti tanács között — elnevezésében is kifejezésre juttatták, mivel Balmazújvárosi Szövetségi Tanácsnak nevezték el, jelezni akarva, hogy a szocialista földmunkásszövetség, a szervezett földmunkások erejéről és hatalmáról van szó. Tömegbázisát is agrárproletárok és szegényparasztok alkotják, akik között ott vannak a földmunkás asszonyok is, akik „a szocialista férfiakkal együtt igyekeztek megakadályozni a rablásnak és a rombolásnak még a szándékát is”.6 A régi községi képviselőtestületet a politikai életben nem fogadták el és testületi funkcióit a szövetségi tanács gyakorolta. Az elöljáróság tisztviselőit és régi vezetőit — főjegyzőt, főbírót, törvénybírót — nem kergették el, de munkájukat a tanács, illetve annak végrehajtó bizottsága jelölte meg és ellenőrizte. Már november 8-án programjába vette a földosztás végrehajtását, akkor azonban még sikerült a debreceni nemzetőrségnek

4 DU. 1918. nov. 12. Balmazújvároson megszállották a kisemberek a nagybirtokokat; Vö.: Farkas Dezső: A földért folytatott harc néhány kérdése Hajdú-Biharban a két forradalom között (1918. november—1919. március); KLTE Marxizmus-Leninizmus Tanszék Közleményei 1959—60. 96. old.; Farkas Dezső: A két forradalom hajdú-bihari történetének néhány kérdése Db. 1919. (Az MSZMP Okt. lg. Jubileumi Tudományos Ülésszaka 1919—1969.). 37. old.; Fehér András: Agrárkérdés és parasztmozgalmak . .. i. m. 144—147. old.; Veres Péter: Történelmi jelenlét i. m. 156. old.; Veres Péter: Falusi krónika Bp. 1956. 263. old.; DFU. 1918. nov. 14.; Szakái Pál: A dolgozó parasztság anyagi helyzete Magyarországon az első világháború idején. Köz- gazdasági Szemle 1959. 3. sz. 331. old.; Népszava, 1918. nov. 15.; Kathó István: Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak. Századok 1956. 394—415. old.; Földmunkás- és szegényparaszt- mozgalmak Magyarországon 1848—1948. Bp. II. köt. 510. old.; Szeberényi Lajos Zsigmond: Parasztok a világháború után. B. Csaba, 1929. 19. old.; Ónosi László: A forradalom útján. Parasztmozgalmak az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság időszakában Hajdú megyében. Alföld, 1969. 101—109. old.; Ónosi László: Forradalmi események a megyében 1918. novemberében. HBN. 1968. nov. 24. Mozaik 1918. őszéről. HBN. 1968. okt. 27.

5 Fehér András: Agrárkérdés ... i.m. 144. old.; Vö.: Fehér András: A forradalmak ... i. m. 90. old.; Varga A.: Balmazújváros története 1945-ig. Debrecen, 1958. 222—227. old.

6 Veres P.: Falusi krónika i. m. 263. old.; Veres P.: Történelmi jelenlét i. m. 156—157. old.; Veres P.: Szárszó Bp. 1971. 74—83. old.

88