A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Gellér Ferencné: Tanácsválasztások Hajdú megyében és Debrecenben 1919 áprilisában

deltségi viszonyukat, létrehozásuk módját; rendelkezik a választójogról és a választási eljárásról.10 Ezzel egyidejűleg látott napvilágot az ismét XXVII. számot viselő rendelet a tanácsválasztások időpontjáról.11

A helyi választások

A választások előkészítése. A helyi választások előkészítésében óriási szerepet vállalat a sajtó, elsősorban a Népakarat, mint a debreceni Munkástanács lapja. Nemcsak híreket, tudósításokat közölt azokról a nagygyűlésekről, amelyeket a választások sikere érdekében rendeztek Debrecenben és a megyében, hanem elvi cikkek sorával, ideológiailag is felkészíteni kívánta a tömegeket. Ezeknek a cikkeknek propagandisztikus jelentőségükön túl az ad különös hangsúlyt, hogy tükrözi a debreceni Munkástanács ideológiai felkészültségét. Rendszeresen foglalkozik a hatalom, a proletárdiktatúra szükségessége, az új típusú szocialista állam jellegének ismérveivel. Magyarázza a polgári parlamentarizmus képviselőtestületei és a szovjetek „dolgozó” testületéi közötti különbségeket; a dolgozók jogait és kötelességeit a választás alkalmával és az új szervekben. Felhívja a figyelmet a választások jelentőségére, és buzdít az azokon való aktív részvételre. Emlékeztet a régi választások lefolyására, s a dolgozók számára azok teljesen formális kimenetelére. Ismerteti az új testületek felépítését és működési elvét.12

A sajtó előkészítő szerepéhez az is hozzátartozott, hogy közölte a Forradalmi Kormányzótanács rendeletéit. A Népakarat március 30-i száma „Készül a tanácsköztársaság alkotmánya” címmel lényegében a választójogi törvényt ismerteti, mely hivatalosan majd csak április 1-én lát napvilágot.13

Az a jelenség, hogy egy kormányrendelet értelmezése előbb jelent meg, mint maga a rendelet; vagy a kormányrendelet előbb látott napvilágot a napi sajtóban, mint a hivatalos lapban; vagy csak napilapban jelent meg, nem a helyi sajtó sajátossága volt.

A napilapok napi feladatuknak tekintették a rendeletek közlését, ami a jogalkotóknak azt a törekvését fejezte ki, hogy a jogszabály minél szélesebb publicitást nyerjen, maga a jogi dokumentum tömegmozgósító erő legyen. Általában a közérthetőség (a jogszabályok nyelve, stílusa), a nagyfokú publicitás, aktivizáló szándék annak a jogi demokratizmusnak a megnyilvánulási formái, melyek fontosságát a szocialista jog sajátosságaként Lenin is nagy nyomatékkai hangsúlyozott.14 A helyi sajtó pontosan hozza a gyors egymásutánban kijövő rendeleteket, illetve azok megalkotásának folyamatáról tájékoztat. A Népakarat április 2-án „A forradalmi munkás- és katonatanácsok hatásköre” címen cikket

10 Tanácsköztársaság, 1919. ápr. 3. — Közli: MMTVD 6/A. 101—103. old.

11 Tanácsköztársaság, 1919. ápr. 3. —- Közli: MMTVD 6/A. 103. old. — A három rendelkezés egymáshoz való viszonyát elemzi: Réti László: A Magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecsétjeik c. könyvének előszavában. Végső következtetése: valószínű, hogy a kormányzótanácsi rendeletnek csupán az utóbbi kettő tekinthető, az első tévesen viselte ezt az elnevezést, és a XXVII- es számot; valójában inkább a XXVI-os rendelet belügyi végrehajtási utasítása volt.

12 Népakarat. 1919. ápr. 1.—ápr. 8.; DFU. 1919. ápr. 8.

13 A FK XXVI. sz. rendeletéről van szó.

14 Samu Mihály: Állam és jog a Magyar Tanácsköztársaság idején. In.: Társadalom és nemzet a Magyar Tanácsköztársaságban. Szerk.: Mészáros Károly. Bp. 1970. 76. old.

68