A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Gellér Ferencné: Tanácsválasztások Hajdú megyében és Debrecenben 1919 áprilisában
A tanácsok a választások után váltak igazán teljessé. Személyi összetételükkel, intézkedéseikkel és a forradalmi szervek kiépítésével váltak valóban az új állam alapjává. 1. Tanácsválasztások 1919, áprilisában A választások szükségessége, országos rendelkezések. A hatalomátvétel előfeltétel volt csupán az új típusú állam gazdasági megteremtéséhez, a kormányzás tényleges gyakorlásához. A hatalomnak ezzel a gyakorlatba átültetendő konkrét kérdéseivel foglalkozik az új forradalmi kormány által fogalmazott „Mindenkihez!” c. kiáltvány.6 A Forradalmi Kormányzótanács első és legfontosabb feldatanának „a Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsok országos kiépítésé”-t tartotta. Az új típusú tanácshatalom országosan nagyobb zökkenő nélkül valósult meg. Sőt, olyan gyorsan alakultak meg a tanácsok, hogy azok csakis egy jól előkészített, forradalmi talajon jöhettek létre, amelynek csírái már 1918—1919-ben kialakultak. A tanácsok történetében látnunk kell azt a folyamatot, amelyet a tanácsok a proletárdiktatúra megteremtésében, a hatalom átvételében, majd pedig annak megszilárdításában töltöttek be. Az áprilisi választások a legtöbb helyen nem jelentettek minőségileg mást, mint ami március 21. után kialakult, csupán jogilag volt indokolt és célszerű az alkotmányos formáknak megfelelően azt végrehajtani, a legkülönbözőbb tanácsokat jogi szabályozás alá venni. A helyi államhatalmi szervek gyors berendezkedése és tevékenysége nem tette feleslegessé, sőt megkövetelte a központi irányítás megszervezését. Helyes volt a Forradalmi Kormányzótanács törekvése, hogy egységes, központilag kialakított elvek alapján mielőbb megteremtse a Magyar Tanácsköztársaság államrendjének új szervezetét, a tanácsok országos hálózatára épülő államhatalmi rendszert. A Forradalmi Kormányzótanács március 22-i ülésen ötös bizottságot választott a választások előkészítésére.7 A március 27-i ülésén pedig Vágó Béla sürgette a tanácsok hatáskörére vonatkozó rendelet kiadását. „A munkástanácsok érdeklődnek: hogyan rekviráljuk a fegyvereket, menynyi fizetést adjunk a direktórium tagjainak, mi történik a bankok, községi pénztárak pénzeivel, rossz az ellátás a községben és tudjuk, hogy van élelmiszer, stb., mit csináljunk?... Ezekben a kérdésekben valami generális utasítást kell adni, amíg el nem készül a szovjet alkotmány.”8 A Forradalmi Kormányzótanács április 1-én adta ki XXVII. számú rendeletét „a vidéki munkás-, katona- és paraszttanácsok és direktóriumok hatása és jogköre tárgyában”.9 Kimondja a rendelet: ideiglenesen is csak azokat a tanácsokat ismeri el a Forradalmi Kormányzótanács, amelyeket „a forradalmi proletariátus többsége választott meg”. Április 2-án jelent meg a XXVI. számú rendelet — a köztudatban Ideiglenes Alkotmány —, amely szabályozza a helyi tanácsok szervezetét, fölé- és aláren6 Vörös Újság, 1919. márc. 22. — Közli MMTVD 6/A. 3—4. old. 7 MMTVD 6/A. 10. old. 8 PI. A. F. K. Gyorsírói feljegyz. 1919. márc. 27. 4. old. 9 Vörös Újság. 1919. ápr. 1. — Közli: M MTVD 6/A. 89—91. old. 5* 67
