A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Újlaky Zoltán: A kereskedelem és a pénzügy néhány kérdése Hajdú és Bihar megyékben az 1918-1919-es forradalmak idején
3-án elrendelte, hogy a 75 kh-nál nagyobb birtokoknak folyószámlát kell nyitni egy kijelölt banknál, a meglevő betéteket pedig be kellett jelenteniök. A betétekkel csak a direktórium előzetes hozzájárulásával rendelkezhettek. A vármegyei direktórium jelölte ki a földbirtokok számára illetékes bankot. Vágó pénzügyi megbízott közölte, hogy a Magyar Általános Hitelbank debreceni fiókját bízta meg a direktórium utasítása alapján, április 9-én.91 A Tanácsköztársaság kormányzata az ásványkincsek feltárására is fordított pénzügyi eszközöket. A pénzügyi népbiztos közölte Debrecen város direktóriumával, hogy a Nagyalföld földgáz előfordulásainak feltárására nagyalföldi bányászati kutató kirendeltséget létesítettek Debrecen székhellyel. A Nagy- Hortobágyon két kutató mélyfúrást végzett. A kirendeltség pénzszükségletének fedezésére a Magyar Általános Hitelbank debreceni fiókjánál folyószámlát nyitottak. Áprilisra 35 ezer К-t utaltak át. Kérte a direktóriumot, hogy a folyószámlát szabadítsa fel, hogy a kirendeltség a pénzt felhasználhassa. A levél kelte 1919. április 19.94 95 A szocializált bankok az államszervezet költségeit fedezték. A Debreceni Ipar és Kereskedelmi Bank közölte a politikai megbízottal április 18-án, hogy megkeresésükre a „Katonai tartalék élelmezési raktár, Debrecen” részére 300 ezer К folyószámlahitelt nyújtottak, azonban a Hadügyi Népbiztosság még nem jelölte ki a fedezetet.96 A bankokhoz kirendelt ellenőrző megbízottak nem mindig álltak hivatásuk magaslatán. Az Alföldi Takarékpénztár vezetősége utólag megállapította, hogy a megbízottak működése passzív jellegű volt, mind az igazgatóság, mind az igazgatók a helyükön maradtak, intézkedési joguktól nem voltak megfosztva. 1919. március 22-én a pénztári zárlat során a pénztárt Csathó Béla a debreceni munkás- és katonatanács ellenőrzése alá helyezte.97 A Debreceni Kölcsönös Segélyző Egylet számára a bizalmi férfit a saját tisztviselői közül jelölték ki, aki csak az utalványok ellenjegyzésére szorítkozott. A szövetkezet egyébként megállapította, hogy üzleti élete megbénult, nem fizették a részleteket, a kifizetést túlságosan sokan kérték. Ezt azonban csak kis részben engedélyezték.98 A Debreceni Gazdák Bankja is azt állapította meg, hogy a tanácskormány alatt az intézet mozgási szabadsága megszűnt. A kamatfizetést beszüntették, a betétek zárolása a betéti üzletágat tönkretette, fizetőképességük megakadt. A megbízottak az utalványozást ellenőrizték.99 A Debreceni Közvetítő Bank megbízottja is együttműködött a régi vezetéssel, minden javasolt kifizetést engedélyezett.100 A proletárdiktatúra helyi vezetői azt tervezték, hogy az intervenciós román hadsereg elől elszállítják az értékeket, főleg az arany- és devizakészletet. Április 19-én este hozzákezdtek leltározni. A Debreceni Első Takarékpénztárból azonban a tisztviselők megtagadták az elszállítást. A Debreceni Ipar és Kereskedelmi Banktól hárommillió К értéket szállítottak el, de ezek a budapesti 94 HBmL. XVI. 11/b. 2. 908, 910, 845. old. 95 HBmL. XVI. 11/b. 2. Uo. XXII. 9. sz. 943—944 old. 96 HBmL. XVI. 11/b. 2. Uo. 941. old. XXII. 7. sz. 97 HBmL. XVI. 11/b. 2. Uo. 892. old. 98 HBmL. XVI. 11/b. 3. 2051. ol. 99 HBmL. XVI. 11/b. 3. Uo. 2054. old. 100 HBmL .XVI. 11/b. 3. Uo. 2078. old. 61
