A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Újlaky Zoltán: A kereskedelem és a pénzügy néhány kérdése Hajdú és Bihar megyékben az 1918-1919-es forradalmak idején
kellett felvenni. A páncélrekeszt bérlő személyek a rekesz kulcsát nyolc nap alatt kötelesek voltak a pénzügyigazgató megbízottjának átadni elismervény mellett. A debreceni pénzügyigazgatóság két tisztviselőt küldött ki a leltározásra.86 A Kormányzótanács 14. számú rendelete az állami ellenőrzés alatti pénzintézeteket felhatalmazta március 26-án, hogy aranyérmeket és külföldi pénzeket bárkitől átvegyenek. Ezeknek a koronában számított árát az átadó fél folyószámlájára írták. Aki 14 nap alatt nem adta át fenti értékeit, a forradalmi törvényszék elé került.87 A pénzintézetek leltározása után megindult a bankforgalom, hiszen az engedélyezett összegeket mindenki fel akarta venni a betétjéből. Azután a folyószámlák, betétek igazolására is a tulajdonosok nagy számban jelentek meg a bankokban. A bankok forgalma a takarékbetétek kifizetésére, valamint átutalásokra korlátozódott. A tartozások visszafizetését is sokan teljesítették, amikor a tanácskormány a visszafizetési kötelezettséget elrendelte. A bankok március 25-től indították meg a pénzforgalmat.88 A banki kifizetések az engedélyezett minimális összegekre terjedtek ki. A kormányzótanácsnak az volt az elgondolása, hogy a legnagyobb takarékosságot kell alkalmazni, mert csak így lehet biztosítani az üzemek folytatásához szükséges összegeket és a béreket. A sajtóban felhívták a lakosságot, hogy pénzkészletét ne tartsa otthon, mert a bankjegyrejtegetőkkel szemben a direktórium a legkíméletlenebbül fog eljárni.89 A debreceni városi direktórium Vági Gábor korábbi megbízását megerősítette,. és április 1-én közölte a Debreceni Állampénztárral, hogy Vági és Kardos Lipót „népbiztosok”, helyesebben politikai megbízottak rendeletére minden kifizetést teljesítsen.90 A pénzügyi népbiztosság pénzügyi politikai megbízottá nevezte ki Vági Gábort, Karcag Gyulát és Kardos Lipótot, Hajdú megye és Debrecen összes pénzintézeti ügyeinek vezetésével megbízva. Nevezettek a megye valamennyi bankjához kiküldötteket rendeltek ki. A közlemény a Népakarat 1919. április 13-i számában jelent meg. E három megbízottat Debrecenben népbiztosoknak is nevezték.91 A Pénzintézeti Központ a debreceni direktóriumtól a szocializált pénzintézetek számát kérte március 27-én. A direktórium közölte április 7-én, hogy Debrecenben 16 bankot szocializáltak. A Hajdú megyei helységekben 38-at ellenőriztek, április 14—15-én: Hajdúböszörményben 5, Tiszacsegén 2, Hajdúnánáson 4, Hajdúhadházon 2, Egyeken 2, Balmazújvároson 2, Nádudvaron 3, Kábán 3, Hajdúsámsonban 1, Hajdúszováton 2, Földesen 2, Vámospércsen 1, Hajdúszoboszlón 3, Püspökladányban 3, Hajdúdorogon 3 intézetet és bankfiókot.92 A balmazújvárosi szocializálást Veres Péter irányította, melyért az ellenforradalom felelősségre vonta.93 A Földművelésügyi Népbiztosság gondoskodott arról, hogy a nagyobb földbirtokokat pénzügyi szempontból megfelelően ellássák. Ezért 1919. április 86 Ua. XIII. sz. rendelete. Hajdú Tibor: i. m. 372. old. TK. HB-ban. 300 old. 87 Ua. XIV. sz. rendelete. 88 HBniL. XVI. 11/b. 3. 2041—2042, 2059. old. 89 TK. HB-ban. 295. old. Népakarat, 1919. márc. 25. DFU. 1919. márc. 27. 90 HBmL. IV. B. 1402/b. 3. 510/1919. ein. 635/1919. sz. 91 TK. HB-ban. 298. old. 92 Uo. 296—298. old. 93 Uo. 473. old. 60
