A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Újlaky Zoltán: A kereskedelem és a pénzügy néhány kérdése Hajdú és Bihar megyékben az 1918-1919-es forradalmak idején
ményekre és élőállatokra. Kérték továbbá a rekvirálás beszüntetését. A bedői beadvány a legkorábbi, ez 1919. április 1-én kelt.65 66 A szabadkereskedelmet azonban az áruhiány nem tette lehetővé, bár ez igen fontos kérdést jelentett a kis- és középparasztság számára.86 A szabad piaci csere termékeinek az értékesítését valósította volna meg, s lehetővé tette volna bizonyos iparcikkek beszerzését, melyhez így a parasztság nem juthatott hozzá. A Bihar megyei direktórium arra törekedett, hogy a rendelkezésre álló árukészleteket csak a termelésben részt vevő dolgozóknak juttassa. Emellett azok kaptak anyagot, vagy árut, akiknek a termelés érdekében volt arra szükségük. Az igényjogosultság elbírálását a megye a községi munkástanácsokra bízta. Ugyanakkor összeállította azoknak az árucikkeknek a jegyzékét, melyeket csak a munkástanácsok igazolására lehetett eladni. A megyei direktórium felhívta a munkástanácsokat, hogy a tojás, baromfi, főzelék szállítását mozdítsák elő Nagyvárad közellátása számára. A tenyész- és vágóállatokat csak a mezőgazdasággal foglalkozók vehették meg. A direktórium nem engedélyezte a megyéből vágóállatok kivitelét, legfeljebb külön engedéllyel volt ez lehetséges. A direktórium zár alá vette a közraktári készleteket. A malmokból, terménygyűjtőktől nem lehetett lisztet, vagy terményt kiadni, még a községi munkástanács engedélyére sem. A direktórium utasította a megyei közellátási bizottságot, hogy az élelmiszerek összegyűjtését végezze el a megyében. A Bihar megyei direktórium az üzleti árusításokkal is foglalkozott. Leltározást rendelt el március 25-én, majd ennek befejezése után árusítási engedélyt adott az üzletek kinyitására. A kereskedelmi tevékenységben a megadott irányárakat kellett alapul venni és megtartani. A megyei direktórium a helyi tanácsokat arra is felhatalmazta, hogy egyes cikkek árát megszabhassák. A direktórium a meglevő sókészleteket összeíratta, mivel a szállítás nehézségekkel járt, s a közellátási bizottság bonyolította le a só szétosztását a lakosság számára. A közellátás terén problémát jelentett, hogy a községi hatóságok a megyei és országos ellátás céljaira szolgáló cikkeket, állatokat nem engedélyezték elszállítani a helységekből. Ezirányban többször kellett utasítást adni a szállítások engedélyezése végett.67 * Az ország gazdasági életében a háború után előállott pénzügyi nehézségekre, az infláció fokozódására, a korona értékének a csökkenésére már utaltunk. A polgári demokratikus kormánynak biztosítania kellett volna az állami gazdálkodás pénzügyi egyensúlyát. A kormány ezt új adópolitika bevezetésével igyekezett megvalósítani. Az adóreform jegyében kiadott törvények, rendeletek révén az állami terhek nagy részét a nagy vagyonokra és a nagy jövedelmekre akarták áthárítani. Azonban a vagyonadóra, a jövedelmi és örökösödési adóra vonatkozó rendeleteknek csak a tervezete készült el, a közzétételt 1919. március 25-ére tűzték ki, amikorra azonban kikiáltották a Tanács- köztársaságot. A polgári demokratikus kormányzat a bankok, pénzintézetek szervezeté65 Farkas Dezső: i. m. 87. old. 66 Uo. 88. old. 67 Uo. 92—93. old. Nagyvárad, 1919. márc. 30. 55
