A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Újlaky Zoltán: A kereskedelem és a pénzügy néhány kérdése Hajdú és Bihar megyékben az 1918-1919-es forradalmak idején
A falusi tanácsok beszerző csoportokat alakítottak az élelmiszer összegyűjtésére és szállítására.51 A Debreceni Termény-Áruraktár és Gyáripar Rt. igazgatójának későbbi visszaemlékezéseiben olvashatjuk, hogy a vállalatot nem szocializálták, s üzemüket minden akadály nélkül folytathatták.52 Korábban utaltunk arra, hogy a debreceni városi direktórium engedélyezte részükre az árukiadást. Bihar vármegye gazdasági életében a közellátás problémái, nehézségei igen jelentős szerepet játszottak, mivel ezt a kérdést az élelmiszerhiány és az iparcikkek csekély mennyisége miatt szinte lehetetlen volt megoldani. A Bihar megyei alispán 1918. november 22-én jelentette a főispánnak, hogy a vármegye közélelmezése mind nehezebbé vált. Ennek oka, hogy a községi nemzeti tanácsok, néptanácsok az élelmiszerkészleteket lefoglalták, az elszállítást megakadályozták. 1919 elején még romlott a megye közellátása. A Bihar megyei Nemzeti Tanács 1919. január 15-én felhívásban kérte a községi néptanácsokat, hogy a készletek elszállítását ne akadályozzák meg. E felhívás azonban nem sok eredménnyel járt, mivel a községek azt kifogásolták, hogy a város nem adott iparcikkeket. Zsákán ruha- és cipőellátási nehézségek, Nagyrábén csizma- és szövethiány mutatkozott például.53 A megyei közellátási nehézségek mellett Nagyvárad város is nélkülözött. A városi sajtó arról írt 1919 februárjában, hogy a megye kiéhezteti a várost. Van elég gabona a megyében, de a községi nemzeti tanácsok visszatartják, lefoglalják a készleteket, melyekből Nagyváradnak utalt ki a kormány. 1919. február 4-én Nagyszalonta Nemzeti Tanácsa nem engedélyezte a liszt elszállítását. Néhány hét múlva arról tájékoztatott a sajtó, hogy Nagyszalonta és az élelmiszerszállítást akadályozó községek büntetésből nem kapják meg a cukrot és a petróleummennyiséget, melyet részükre utaltak volna ki. Február 27-én pedig azt közölte egy hírlapi tudósítás, hogy Bihar megye a burgonya mennyiségét sem kaphatja meg a közélelmezési miniszter rendelete folytán a gabona és lisztkészletek visszatartása miatt. Az alispán tiltakozott a rendeletek ellen, azonban a végleges elintézést nem ismerjük.54 A spekuláció azonban nemcsak az élelmiszerrel folyt, hanem más közszükségleti cikkekkel is. A Bihar megyei községekben nagy fahiány jelentkezett, nem kapták meg az ígért szállítmányokat. Ugyanekkor a „Biharmegyei Tüzelőfelosztó Szövetkezet” a fával üzérkedett. Emiatt Berettyóújfalu, Nagyszalonta és más községek nem kapták meg a megrendelt fát. Berettyóújfaluban különösen nehéz helyzet volt.55 A közellátási nehézségekkel párhuzamosan a kereskedelmi árak emelkedésének a problémája jelentkezett. Nagyváradon ezzel kapcsolatban érdekes jelenség volt, hogy a kereskedők az árak leszállítása kérdéséről tárgyaltak 1918 novemberében. A Kereskedelmi és Iparkamara elnökének a vezetésével folyt a megbeszélés november 7-én. Az előadó javasolta, hogy a kereskedők a maximális áraknál olcsóbban adják az áruikat. A gyűlés kimondta, hogy a megszabott irányárakat nem emelik, illetve lehetőség szerint csökkenteni fog51 HBmD. munkásmozg. tört. 118. old. 52 HBmL. XVI. 11/b. 3. 2331. old. 53 Farkas Dezső: A két forradalom Bihar megyei történetéhez. (1917—1919.). Bp. 1965. (Értek, a tört. tud. köréből. Új sorozat 36.) 43—45. old. 54 Nagyvárad, 1919. febr. 5., 21., 27. 55 Farkas Dezső: i. m. 44—45. old. 53
