A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Újlaky Zoltán: A kereskedelem és a pénzügy néhány kérdése Hajdú és Bihar megyékben az 1918-1919-es forradalmak idején

Hajdúböszörményben is a munkástanács február végén az árak letörését elkezdte, s a néptanácstól is ezt követelte.35 A Debreceni Feministák Egyesületének a memoranduma a kormánybiztostól a közszükségleti cikkek, de különösen az élelmiszerek árának leszállítását kérte 1919. február 26-án.36

A Tanácsköztársaság kikiáltása új gazdasági formációt teremtett. Ez a gazdaság hadigazdaság volt, s a meglevő anyagokkal való ésszerű takarékosság érdekében megszigorították a készletgazdálkodást. A tervszerű anyaggazdálkodást a szocializálás révén lehetett legjobban biztosítani, a magánkereskedelem tehát háttérbe szorult e korszakban.37

A Tanácsköztársaság kikiáltása után 1919. március 24-én jelent meg a Szociális Termelés Népbiztosságának rendelete az üzletek bezárásáról és leltározásáról. Az élelmiszerüzletek, gyógyszertárak, drogériák, dohányboltok, a könyv- és papírkereskedések kivételével minden üzletet azonnal bezártak és azokból semmiféle árut nem lehetett kiadni. Ezzel az intézkedéssel akarták azt megakadályozni, hogy a gazdagok összevásárolják az árukészleteket. A Debreceni Független Eíjság a népbiztosság kiegészítő rendeletét is közölte, mely szerint a takarmányüzletek, szén- és fakereskedések, a műhelyszerű üzletek (borbélyok, ruha- és cipőjavító műhelyek), műszaki anyag, valamint optikai és orvosi műszer üzletek, festéküzletek nyitva tarthatók további rendelkezésig.38

A népbiztosság rendeletét a városi és községi direktóriumok hajtották végre oly módon, hogy egy-egy megbízottat küldtek ki az üzletek bezárására és leltározására. A Debrecen városi direktórium az Orbán és Tsa Fakereskedelmi Rt. raktárában levő faanyagot lefoglalta és Kábái Józsefet megbízta, hogy a raktárát felleltározza. A direktórium már 1919. márius 24-én kiadta ezt a rendelkezést.39 Veres Péter, a balmazújvárosi direktórium tagja Takács Bálint, I. Kiss István, Németi Gábor és Tányér József munkástanácsi tagokat küldte ki a balmazújvárosi kereskedések bezárására, leltározására és az üzletek köztulajdonba vételére.40

Roósz Márton debreceni lakos 1919. március utolsó napjaiban a debreceni direktórium megbízásából több debreceni kereskedő üzletét köztulajdonba vette, raktárukat leltározta, pénztárkészletüket megállapította, s a tulajdonosokat annak eltűrésére kényszerítette, hogy a kommunista termelési rendszerhez alkalmazkodjanak.41

Az említett adatok arra utaltak, hogy az üzletek bezárása és leltározása gyakorlatilag köztulajdonba vételt jelentett, bár ezt a rendelet még nem mondta ki. Az ellenforradalmi korszakban Veres Péter és Roósz Márton ellen pert indítottak a köztulajdonba vétel miatt.

A zár alá vett árukkal a cégtulajdonos csak a direktórium engedélyével rendelkezhetett. A Terményáruraktár és Gyáripar Rt.-nek a debreceni városi direktórium engedélyt adott március 24-én, hogy a zár alá vett árukészleteket a beraktározó feleknek kiszolgáltassa.42

35 Hajdúböszörmény története. Szerk.: Szendrey István, Db. 1973. 225. old.

36 DFU. 1919. febr. 26.

37 Magyarország története i. m. 222—223. old.

38 HBmL. XVI. 11/b. 1. 565/1919. sz. DFU. 1919. márc. 25.

39 HBmL. XVI. 11/b. 1. 571/1919. sz.

40 A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919. Összeállította: Komoróczy Gy.—Fehér A.—Gazdag I. —Farkas D. Db. 1959. 474. old. (Továbbiakban: TK. HB-ban.)

41 Uo. 325—326. old.

42 HBmL. XVI. 11/b. 1. 569/1919. sz.

50