A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Debrecen ipara az első magyar proletárhatalom időszakában

és nem fordítva — vették igénybe. A 3. honvéd gyalogezred raktáraiból 6494 kg búzát, 964 kg rozsot, 75 kg árpát, 1445 kg finom lisztet, 1275 kg főzőlisztet, 2635 kg búzakenyérlisztet vettek igénybe a Direktórium utasítására. A lisztárut azonnal a Marx János-féle sütödébe szállították, ahol abból kenyeret sütöttek a civil lakosságnak. A gyalogezred raktárában található más élelmiszereket pedig (pl. befőtt) az üzletekben árusították ki.

Más alkalommal is érvényesült ez a kettősség; nevezetesen a hadsereg és a lakosság ellátására való törekvés egyidejűsége. A Debreceni Munkástanács Végrehajtó Bizottságának március 24-i ülésén hangzott el, hogy a városba érkezett a Wolfner gyárból 1500 pár bakancs és jó minőségű cipő. Ezzel a készlettel kapcsolatban olyan határozat született, hogy nem fogják ezeket kiárusítani, hanem az ezután felállítandó Vörös Hadsereg alakulatai részére visszatartják. Ugyanakkor elhatározták: a hazatérő hadifoglyoknak 500 pár cipőt kiosztanak az anyaggyűjtőből.63

Később azonban a visszatartott készlet nem bizonyult elegendőnek, s ekkor a Népgazdasági Tanács rendelete értelmében a szocializálás egy általunk eddig nem ismertetett formáját is alkalmazták. Az említett rendelet lehetővé tette, hogy a termelés és a honvédelem érdekében az ellenérték kifizetése fejében igénybe vehető a magánosok vagy nem szocializált üzemek birtokában levő szerszám, eszköz, szerszámgép, mérőkészülék, műhely- és irodaberendezés, valamint feíszerelési tárgy. Erre a rendeletre hivatkozva közölték a debreceni csizmadia és cipész iparosokkal, hogy azonnali hatállyal megtörtént a város területén levő minden műhely összes csizmakészletének lefoglalása. Felszólították a mestereket, április 7-én reggelre a készárukat hozzák el a Csizmadiaszínbe. Az ott jelenlevő bizottság ki is választotta a katonati célra alkalmas árukat, s intézkedett az árak megállapításáról, az ellenérték kifizetéséről.64

*

Debrecen ipartörténetének rövid egy hónapját tekintettük át. Igaz, ez a hónap minden napja és perce a forradalom ideje volt. Megállapíthatjuk; városunk proletariátusa ezekben a nehéz időkben öntevékenyen, gyakran az országos intézkedéseket megelőzően osztálytudatosan cselekedett. Ha a szükség megkívánta, a módszerek széles skáláját tudta alkalmazni.

A Tanácsköztársaság rövid, egyhónapos fennállása alatt alapvető változások történtek az ipar területén is. A teljes kibontakozásra azonban nem jutott kellő idő.

Industry in Debrecen during the First Hungarian Rule of the Proletariat Ernő Szűcs

This study is the first wide-ranging elaboration of the topic, since it has been treated so far either as a question of detail or as the background of the events descirbed.

In the first part of the paper the date, forms, methods and the size of nationalization (public ownership) are shown, including the local characteristics of the process as well. (Before the announcement of the decree the privately owned enterprises had been nationalized, and after March 26. the municipal and governmental firms were also nationalized.)

63 Népakarat, 1919. márc. 25. Jellemző a Direktórium nyílt politikájára, -— a hírt megjelentették az újságban, s azt is közölték, ki hozta ezt a tartalékolást javaslatba (Török Gábor), és ki elnökölt (Kozma Alajos) az ülésen.

64 Népakarat, 1919. ápr. 6.

39