A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A két forradalom egészségügyi- és szociálpolitikai tevékenysége megyénkben 1918-1919
Az orvosi tanács 3—4 ülést tartott. Ezeken a közkórház, az egyetemi klinikák, az Auguszta Szanatórium helyzetét tárgyalták meg. Itt esett szó a mentőegyesület államosításáról, valamint a munkásbiztosítás kérdéseinek rendezéséről. Intézkedései sorában már március 31-én „Hirdetmény”-ben tette közzé, hogy „A Forradalmi Kormányzótanács XXL K. T. F. rendeletével a munkások betegségi és baleseti biztosítását általánosítván akként intézkedett, hogy betegségi és baleseti biztosítás hatálya alatt áll minden munkás, a földmunkás is. Munkás mindenki, aki köz-, vagy magánszolgálatban munkabér vagy fizetés fejében dolgozik”. Végrehajtotta a Mentőegyesület szocializálását. Megszervezte, hogy a mentőszolgálatot megfelelő díjazásért rendszeresen ügyeletes orvosok lássák el a város által biztosított fogatokkal. A mentőszolgálat igénybevétele szegények részére díjtalan volt, csak a vagyonosok fizettek meghatározott összeget. Az Auguszta Szanatórium fenntartó testületét a Tanácskormány feloszlatta, a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztos pedig felhatalmazást adott a Szanatórium átvételére.55 Tervbe vették dr. Fáng Sándor magánszanatóriumának szocializálását is, mely addig a kor kívánalmainak megfelelően röntgennel, elektromos gyógy- eszközökkel, modern műtővel felszerelve a „pénzes betegek” gyógykezelését szolgálta.56 A Bábaképezde orvosai ingyenes szülészeti szakorvosi segítségüket ajánlották.57 Az egészségügy fokozatos államosítása már a Tanácsköztársaság fennállásának első napjaiban megkezdődött. Április 9-én a Népakarat hírül adta: „A Magyar Tanácsköztársaság összes népei és tisztiorvosai felszóllíttatnak, hogy a hatáskörük alá tartozó területeiken levő összes kórházak, szanatóriumok és rendelő intézetek címét, esetleg speciális jellegét, az ott működő orvosok, valamint ágyak számát jelentsék a Népjóléti és Munkaügyi Minisztériumnak.” Egyidejűleg a Kormányzótanács elrendelte a gyógyszerek és gyógyszerüzemek köztulajdonba vételét.58 Megtörtént a Margit fürdő köztulajdonba vétele, de a fürdővezető továbbra is a korábbi tulajdonos maradt 60 korona napi fizetéssel.59 A Bika fürdőben megszervezték az iskolás gyermekek rendszeres fürdetését.60 Április 15-én vette kézhez a Direktórium Fáber Oszkár politikai megbízott távirati rendeletét, mely kórházak, szanatóriumok, gyermekek, öregek, rokkantak otthonának alapítása céljából az egyházi főhatóságok kezelésében levő, közegészségügyi és kulturális célra igénybe vehető épületeinek összeírására adott utasítást.61 Ugyancsak e napon zajlott le a Kereskedelmi Akadémia épületében az az orvosgyűlés, melyen dr. Hay Fászló budapesti kommunista orvoskiküldött 55 Népakarat, 1919. ápr. 15. és HBmL. XVI. 15/2. 56 A napilapokban rendszeresen megjelent a hirdetmény: „Dr. Láng szanatóriumba felvétetnek bármely betegségben szenvedők. Röntgen, elektromos gyógyeszközök. Modern műtő. Kossuth u. 39.” DU. 1919. márc. 20. 57 Népakarat, 1919. ápr. 10. Kiadva: TK. HB-ban. 366. old. 58 Népakarat, 1919. ápr. 9. 59 HBmL. XVI. 11/b. 2151. old. 60 TK. HB-ban. 363. old. 61 HBmL. XVI. 11/b. 1. 767/1919. ikt. sz. 185