A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A két forradalom egészségügyi- és szociálpolitikai tevékenysége megyénkben 1918-1919
sötét odúkban húzódnak meg, különösen a Geréby, Halasi telepeken és az Olaj ütőben. Fokozta a lakásínséget az Erdélyből menekültek elhelyezése és a hadiállapot, mert a katonaság több lakást hivatal céljára vett igénybe.46 A kétségbeejtő helyzetben Handler Gyula kormánybiztos főispán a Ferenc Salvator katonai kórház szükséglakások céljaira való átalakítására hívta fel a Mérnöki Hivatalt, de az épületet decemberben még a katonaság tartotta lefoglalva. 1919. január 6-án a kormánybiztos főispán táviratban jelezte Garbai Sándor lakásügyi kormánybiztosnak, hogy „a lakásínség Debrecenben a közrend felborulásával fenyeget”. Január 18-án újabb táviratban kéri a lakásrendelet kiterjesztését Debrecen városra is, „mert Debrecenben lakásforradalom fenyeget”.47 Január 19-én megérkezett a feloldás. Garbai utasítást adott lakásigénybevételi ügyekben, lakáskiutalásoknál a szakszervezeti alapon egyesült helybeli munkások képviselőinek közreműködésére. Ezzel a szervezett munkásság képviseletet kapott a lakásügyek elbírálásánál, illetve ellenőrzésénél.48 Az égetően sürgős lakásínség enyhítésére lakásrekvirálást rendeltek el Debrecenben, felméréseket készítettek a katonai intézményeknek lakás céljaira való igénybevételéről. A minisztertanács 58 millió Koronát bocsátott lakás- építkezésekre a város rendelkezésére. Hasonló nehézségekről adnak számot a nagyváradi újságok. A háború előtt a 70 000 lakosú Nagyvárad lakosainak száma 120 000 s a háború óta egyetlen új ház sem épült. Kétezer család elhelyezése vált szükségessé Nagyváradon, ezért kaszárnyák igénybevételére került sor. A hadügyminiszter a szabaddá vált nagyváradi várat ajánlotta lakás céljaira, de 1918. december 11-én a kormánybiztos, Ágoston Péter is felhatalmazást kapott Garbaitól a nagylakások felesleges szobáinak rekvirálására.49 A súlyos örökségként kapott lakáskérdés megoldása hatalmas feladat elé állította a kormánybiztosi intézményt. Fennállásának rövid időszaka alatt is megpróbált azonban a legkirívóbb esetekben szükséglakások, barakkok, munkás- és katonaotthonok rendelkezésre bocsátásával enyhíteni a bajokon, a kérdés végleges megoldása a Tanácskormányra várt. III. A Tanácsköztársaság egészségügyi és szociálpolitikai intézkedései megyénkben Március 21-én a hatalom a szocialista átalakulás útját kereső munkásosztály kezébe került. A munkásosztályra támaszkodó Forradalmi Kormányzó- tanács kikiáltotta a proletariátus diktatúráját. Magyarország államformája ettől kezdve: Tanácsköztársaság. A budapesti események hírére a szervezett munkásság Debrecenben is magához ragadta a hatalmat. Március 23-án megalakult a direktórium. Tagjai: Török Gábor, Vági István és Hajdú János. Hajdú megye irányítását Szepesi Albert, Kozma A. Lajos 46 HBmL. IV. B. 1406/a. 5443/1918. ein. és DU. 1918. dec. 13., valamint HBmL. IV. B. 1402/b. 1. 366/1918. ein. alapszám 5/1918. iktsz., továbbá IV. B. 1414/b. 28/1922. alapszám tfo jelentés 1919. febr. 3. Az 1920. évi népszámlálás szerint Debrecen összlakossága 103 186 fő. 47 DU. 1918. dec. 24. és HBmL. XVI. 11/b. 3., továbbá IV. B. 1402/b. 3. 150/1919. ein. 48 Uo. 49 DU. 1919. febr. 26., márc. 4., Nagyvárad, 1918. nov. 8., dec. 11., 15., 1919. febr. 9. 183
