A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A két forradalom egészségügyi- és szociálpolitikai tevékenysége megyénkben 1918-1919
rendezése, a gyermekvédelem, a lakásproblémák megoldása, a közsegélyezés és hadigondozás ügye. A forradalom győzelme változást hozott az önkormányzati igazgatásban is. Az 1918. október 25-én megalakult Magyar Nemzeti Tanácsnak jelentős szerepe volt az 1918. október 31-i polgári forradalom előkészítésében és a forradalom utáni helyzet konszolidálásában. A Magyar Nemzeti Tanács megalakulása után vidéken — közöttük többek között Debrecenben is — létrejött a Nemzeti Tanács, mely október 31-e után az egész Hajdú megyében átvette a hatalmat.13 A megye élére kinevezett kormánybiztos főispán —- Handler Gyula — már székfoglalóján hangsúlyozta, hogy „.. .a forradalom lerombolta a régi válaszfalakat, megteremtette a jogegyenlőséget... szegénynek, gazdagnak kötelessége, hogy dolgozzon, mert a munka a létalapja a boldogulásnak”.14 A teljhatalommal felruházott kormánybiztos főispán a Nemzeti Tanács elnökének feladatkörét vette át; a tanács maga továbbra is fennmaradt, mint a kormánybiztosság tanácsadó, javaslattevő és véleménynyilvánító szerve. Ezt az irányító szerepét 1919. február 15-ig, a néptanács megalakulásáig betöltötte.15 A frontokról hazaözönlő katonák, a baloldali szociáldemokraták, a kommunista gondolkodású munkások, a sorsukkal elégedetlen, elkeseredett falusi tömegek az újonnan megalakult hatalmi szervektől vártak hathatós intézkedést a közellátás megjavítására, a szocializálások megindítására, a megoldatlan lakásviszonyok rendezésére, az anya- és csecsemővédelem megszervezésére, a rokkantak és hadigondozottak helyzetének jobbítására, a munkásjólét feltételeinek megteremtésére, az egészségvédelem biztosítására. A november 28-án Debrecenben lezajlott köztársasági gyűlés szociális programjába bekerült a közegészségügy államosításának, az orvosellátás és a gyógyszerek ingyenessé tételének követelése, az aggkori munkásbiztosítás rendezése, 60 éves kor után a nyugdíjfolyósítás biztosítása fizikai és szellemi dolgozók részére egyaránt.16 1918 őszén az egészségügyi hatóságok legfontosabb feladata a járvány veszély megszüntetése volt, mivel pl. Debrecenben a halálozási szám oly nagyra emelkedett, amilyen csak a legveszedelmesebb járványok idején képzelhető el. 1918. október - november hónapban 177 születés mellett 361 haláleset volt, jelentős számban a spanyolnátha áldozatai. A megalakult járványbizottság intézkedéseket tett a betegek gyógyítására, bár a kórokozó az orvostudomány előtt világszerte ismeretlen volt. A Tanács elrendelte fogatok rekvirálását, mivel jármű hiányában az orvosok a külsőségi betegeket nem tudták ellátni.17 A mentők fogatait és járműveit a Debrecenbe érkezett sebesült katonák szállítására vették jelentős mértékben igénybe.18 A járványbizottság óvintézkedései ellenére is csak 1919. január közepén szűnt meg a spanyoljárvány Debrecenben. Október—december folyamán 14 128 ember betegedett meg s 1081 ember esett áldozatul.19 Január hónap vé13 Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. Szerk.: Tokody Gyula Db. 1970. 86—87. old. (továbbiakban: HBmD. munkásmozg. tört.). 14 HBmL. IV. B. 1403/a. 348/1918. bkgy. 15 Hajdú-Bihari Történelmi Olvasókönyv. Szerk.: Komoróczy György. Db. 1973. 212—213. old. 16 DU. 1918. nov. 29. 17 HBmL. IV. B. 1402/b. 2. 61/1918. ein. alapszám: 10097/1918. ikt. sz. 18 HBmL. VIII. 804. 585/1919. ikt. sz. A Mentőegyesület parancsnoka beszámol arról, hogy a háború kezdetétől több mint 40 000 sebesült katona szállítását végezte az Egyesület teljesen ingyen. 19 DU. 1919. jan. 14. 176
