A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója

a kizsákmányolás forrása; ide sorolta a ruhát, az ennivalót, a lakóházat (ma a személyi tulajdon fogalmát használjuk ezekre), de a kisparaszt földjét is. A polgári tulajdon alatt azt értette, ami értéktöbbletet ad; pl. az a paraszti föld, amit már másokkal dolgoztat a birtokos. A kommunisták a tulajdon első formáját pártolják, a másodikat viszont halálra ítélik.157

A kommunizmusra szórt rágalmak közül talán a nőközösség és az ezzel kombinált erkölcstelenség vádja volt a legdivatosabb és a legelterjedtebb. Három újságcikk is vállalkozott a cáfolatára, kifejtve: a kommunizmus, s csakis ez teszi igazán szabaddá a szerelmet; a szocialista társadalom új, tiszta erkölcsöt állít a régi, hazug valláserkölcs helyébe. A következőkkel érveltek: a kapitalizmus arra kárhoztatta a nőket, hogy eladják a testüket és érdekházasságot kössenek; a proletárhatalom megteremti a nők egyenjogúságát, garantálja megélhetésüket, s ezzel elejét veszi a prostitúciónak; a nő szabadon fogja megválasztani élettársát; a házasság új, magasabb rendű válfaja valósul meg, eltűnik a hozomány döntő szerepe, és helyébe az érzelem, a szerelem lép.158

A debreceni újságokban többször is megfogalmazódott, hogy a magyar- országi forradalom egy világméretű folyamat része, a magyar proletariátus az egész világot átfogó küzdelem élharcosa.159 „Szerves és tömör egész, fenséges megnyilvánulás, elementáris erő a nemzetközi proletárforradalom” — írta március 29-én a Debreczeni Vörös Újság, s példaként az oroszországi és a hazai események hasonlóságát, szoros összefonódását hozta fel.160 A Debreczeni Hírlap két nappal később keltezett cikkének ugyanez az alapgondolata. A szerző kifejtette, hogy a proletárforradalmak új korszakot nyitottak a világtörténelemben, a munkásosztály hatalma azonban csak akkor válhat véglegessé, ha mindenhol legyőzi a burzsoáziát.161 Mintha csak ezt ismételné a Népakarat, hozzátéve: a proletariátus feltétlenül diadalmaskodni fog e harcban, s ez lesz az emberiség utolsó háborúja.162 Felbukkant a Tanácsköztársaság ideológiájára általában jellemző illúzió is: „a világ proletárjainak egyesülésében mindenütt lehullanak a mesterséges országhatárok”, egy csapásra megszűnnek a nemzeti ellentétek.163 Debrecenben is azt hitték, hogy az imperializmus bukása igen gyorsan bekövetkezik. A Népakarat még akkor is, április 23- án reggel is a világforradalom közeli győzelmének reményével biztotta a csüg- gedőket, amikor az intervenciós román királyi hadsereg már a város kapui előtt állt.164

157 Üzenet a faluba. DVU.(I.)1919. ápr. 10.

158 A nőközösségről. DVU.(I.)1919. márc. 29.; Mesék a szabadszerelemről. A szocialista erkölcs megvilágítása. DH. 1919. ápr. 14.; Kommunizmus és erkölcs, A jövő társadalma. Uo.: ápr. 21.

159 A magyar proletariátus dicsősége. Népakarat, 1919. márc. 23.; Megindult a lavina. Uo.: ápr. 9.; A vörös áradat. Uo.: ápr. 13.; Vörös csillag a francia katonasapkákon. Uo.: ápr. 15.; Terjed mint a vallás. DFU. 1919. ápr. 13.

160. Párhuzam a két orosz és két magyar forradalom között. DVU.(I.)1919. márc. 29.

161 A diadalmas proletárforradalom. DH. 1919. márc. 31.

162 Az utolsó küzdelem. Népakarat, 1919. ápr. 5.

163 Miért nem ragaszkodunk a területi integritáshoz? Népakarat, 1919. ápr. 10.; Miért nem állunk a területi integritás alapján. DFU. 1919. ápr. 10. Vö.: Híjdú T.: i. m. 263. old.

164 Nyugalom, nyugalom! Népakarat, 1919. ápr. 23.

169