A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója

nista eszméket bírálta, de nem túl élesen. A polgári demokratikus követelésekbe beletörődött: közelinek és elkerülhetetlennek érezte az egyház és az állam szétválasztását, az iskolák államosítását; a kötelező vallásoktatás eltörlését viszont kárhoztatta. Az ORLE másik újságja, a Vasárnap c. „képes heti néplap” a református tömegeknek készült. Uray Sándor debreceni lelkész szerkesztette. Miként címe is jelzi, vasárnaponként jelent meg, 4 oldalon. Szépirodalmi anyagot (a pap-költők verseit, néhány novellát stb.) is közölt, továbbá bibliai tárgyú ájtatos rajzokat. Hasznosak voltak mezőgazdasági ismeretterjesztő cikkei. Egyházpolitikai kérdésekkel kevesebbet foglalkozott, mint anya-lapja, inkább a laikus, vallásos olvasók — főként a parasztok — tájékoztatását, befolyásolását vállalta, valláserkölcsi alapokon. Többször írt az egyház elhelyezkedéséről az új rendben. Úgy vélte, a református papságra a nemzeti újjászületés művében kulturális és gazdasági téren egyaránt nagyszerű hivatás vár.55 Az egyház és az átalakuló társadalom viszonya foglalkoztatta a Debreceni Lelkészi Tár c. theoló- giai folyóirat cikkíróit is. A beszédeket és imákat, mellékletében —- Értekezések és egyéb kisebb dolgozatok a theológia köréből — pedig tanulmányokat közlő lap felelős szerkesztője Lencz Géza. Uray Sándor itt szintén hitet tett amellett, hogy az új társadalomnak, államnak szüksége lesz az egyházban lakozó erőre.56 A Közlöny a Magyar Protestáns Theológus Szövetség hivatalos lapja, a hittanhallgatókra és a fiatal, még fel nem szentelt lelkészekre támaszkodott. A tanévben jelent meg, havonként. 1918—19-ben Balázs Győző volt a felelős szerkesztője.57 Egyháztörténeti, theológiai, a papság anyagi és társadalmi helyzetét taglaló írások töltötték meg.

Debreczeni Vörös Újság

Új színt, új szellemet hozott a helyi sajtóba az 1919. március 15-én megjelent Debreczeni Vörös Újság, a Debreceni Kommunista Párt hetilapja. Mint láttuk, a fentebb felsorolt lapok egyike sem ment túl a polgári demokratikus követeléseken. Még a Szociáldemokrata Párt felemás elképzelései sem kaptak teret a polgári újságokban. Csak közvetve írtak róluk, általában rokonszenvvel; különösen decembertől, amikor feltűnt a színen az igazi ellenfél, a Kommunista Párt. A debreceni lapok különbözőképpen reagáltak a kommunista mozgalom kibontakozására, de a proletárforradalmat, mint a fejlődés távlatát mindany- nyian félték és elutasították. Közleményeik aligha voltak alkalmasak arra, hogy a Kommunista Párt tényleges programját, a marxizmus eszméit megismertessék a debreceni olvasókkal. A budapesti Vörös Újság néhány példánya eljutott ugyan a városba,58 ezeket azonban nagyon kevesen, jóformán csak a kommunista munkások és értelmiségiek olvasták. A Hajdúnánási Köztársasági Újság szórványos cikkei59 sem kelthettek különösebb visszhangot. Egyre sürgetőbbé vált, hogy a január 16-án megalakult debreceni pártcsoport minél na55 Vö.: Madai Gyula: Mi és a nemzeti jövő. Vasárnap, 1919. febr. 16.

56 Új ég és új föld. Debreceni Lelkészi Tár, 1919. 1. sz. 35. old.

57 A szerkesztőség a Kollégiumban kapott helyet.

58 Minden bizonnyal jókora túlzás, amit Pálfy József állít (A Debreczeni Független Újság története II. r. Db. 1960. 12. old.), hogy januárban több száz példányban érkezett Debrecenbe a Vörös Újság; igaz — teszi hozzá — nem rendszeresen.

59 A Szociáldemokrata Párt. 1918. nov. 29.; Zsuga Imre: A bolseviki izgatok. 1919. jan. 19. Mindkettőt közli: A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919. Db. 1959. Összeállította: Komoróczy Gy.—Fehér A.—Gazdag I.—Farkas D. 46—47., 59—52. old. (Továbbiakban TK. HB-ban.).

154