A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója

vényhatósági bizottság határozatait és szabályrendeleteit közölte, továbbá a virilisták névjegyzékét, a városi és járási elöljáróságok, rendőrkapitányságok felhívásait, hirdetményeit. A városnak is volt hivatalos lapja, a Debreceni Közlöny c. „közigazgatási és közművelődési folyóirat”. Főszerkesztője Csűrös Ferenc dr. közművelődési tanácsnok, szerkesztője Szathmáry Zoltán, a városi sajtóiroda vezetője volt. Utolsó, februári számát 1919 márciusában bocsátották ki. A hivatalos közleményeken kívül a városi közigazgatáshoz tartozó területeket (pl. anya- és csecsemővédelem, lakásügy) érintő, elemző, valamint kulturális vonatkozású cikkeket is tartalmazott. Debrecenben adták ki, s csakis ennek révén kötődött a városhoz az Adóhivatali Közlöny, a Királyi Adóhivatali Tisztviselők Országos Egyesületének folyóirata. Havonta jelent meg, 1918. december 31-ig.

Ugyancsak az év végéig élt a Debreczeni Gazdasági Lapok c. „köz-, mező- gazdasági és kertészeti lap”. A Debreceni Gazdasági Egyesület orgánuma volt, s havonta kétszer tették közzé.50 A Munka c. ipari, kereskedelmi és szociálpolitikai hetilap a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara anyagi és erkölcsi támogatását élvezte. Debrecenben és Szatmárnémetiben jelent meg; felelős szerkesztője és vezércikkírója Boruss Mihály iparkamarai fogalmazó volt.51 1918 őszén — október 6-tól — a lap szünetelt, majd 1919. január 28-án újraindították. Mindössze két száma látott napvilágot (a második február 13-án), aztán ismét, s immár végleg megszűnt. Ez a két szám a hadikészletek értékesítésével és a helyi gazdasági gondokkal foglalkozott, az iparkamara és az ipartestület híreit közölte.

Debrecen akkoriban is a magyar református egyház egyik központja, a tiszántúli egyházkerület székhelye volt. Ezzel magyarázható a református sajtótermékek viszonylag nagy száma. A három hetilap és a két folyóirat tovább élt a polgári demokratikus forradalom hónapjaiban is. Közöttük legrégibb a Debreczeni Protestáns Lap c. „egyházi és iskolai közlöny”, amelyet Erdős Sándor dr. szerkesztett. Ha lehet ilyesmiről beszélni, „független” újság volt, azaz hivatalosan egyik egyházi szervezethez sem tartozott, elsősorban az előfizetésekből tartotta fenn magát.52 Egy szerződés értelmében itt tették közzé — mellékletben, illetve januárban és február elején átmenetileg külön rovatban — az egyházkerület hirdetményeit és a püspöki körleveleket.53 Nyomon kísérte az egyház belső harcait, s reagált a politikai fejleményekre is. Egyik vezércikkében a szocializmus és a kereszténység tanainak összeegyeztethetőségét bizonygatta.54 A városban székelő és Baltazár Dezső püspök elnökletével működő Országos Református Lelkészegyesület két hetilapot adott ki. Hivatalos közlönye a vasárnaponként megjelenő Lelkészegyesület volt. Főszerkesztője és szellemi irányítója Baltazár Dezső, felelős szerkesztője Lencz Géza egyetemi tanár. Aktívan politizáló lap, az egyház belső ügyei, vitái mellett a közélet eseményeiről is beszámolt, tendenciózus válogatásban. Szerkesztői üzeneteinek többsége a Baltazárpárt ellenfelei, s olykor, burkoltan a kormány felé irányzott szellemes fricska. A forradalommal szemben távolságtartó. A szocialista törekvéseket, a kommu50 1930 áprilisában újra megindították; Vö.: Korompainé: i. m. 53. old.

51 Kiadóhivatala és szerkesztősége Debrecenben az Iparkamara székházában (Verbőczy u. 2.), Szatmárnémetiben az ipartestület helyiségében volt.

52 Kiadóként Debrecen város és a Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvnyomda Vállalata szerepelt; ez azonban csak azt jelezte, hogy itt gondozták és nyomták a lapot.

53 Lapunknak ... DPL., 1919. jan. 4. A melléklet és a rovat címe: Hivatalos Értesítő.

54 Szocializmus. DPL. 1919. jan. 11.

153