A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója

vényhatósági bizottság határozatait és szabályrendeleteit közölte, továbbá a virilisták névjegyzékét, a városi és járási elöljáróságok, rendőrkapitányságok felhívásait, hirdetményeit. A városnak is volt hivatalos lapja, a Debreceni Közlöny c. „közigazgatási és közművelődési folyóirat”. Főszerkesztője Csűrös Ferenc dr. közművelődési tanácsnok, szerkesztője Szathmáry Zoltán, a városi sajtóiroda vezetője volt. Utolsó, februári számát 1919 márciusában bocsátot­ták ki. A hivatalos közleményeken kívül a városi közigazgatáshoz tartozó terü­leteket (pl. anya- és csecsemővédelem, lakásügy) érintő, elemző, valamint kultu­rális vonatkozású cikkeket is tartalmazott. Debrecenben adták ki, s csakis en­nek révén kötődött a városhoz az Adóhivatali Közlöny, a Királyi Adóhivatali Tisztviselők Országos Egyesületének folyóirata. Havonta jelent meg, 1918. de­cember 31-ig. Ugyancsak az év végéig élt a Debreczeni Gazdasági Lapok c. „köz-, mező- gazdasági és kertészeti lap”. A Debreceni Gazdasági Egyesület orgánuma volt, s havonta kétszer tették közzé.50 A Munka c. ipari, kereskedelmi és szociálpo­litikai hetilap a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara anyagi és erkölcsi támo­gatását élvezte. Debrecenben és Szatmárnémetiben jelent meg; felelős szerkesz­tője és vezércikkírója Boruss Mihály iparkamarai fogalmazó volt.51 1918 őszén — október 6-tól — a lap szünetelt, majd 1919. január 28-án újraindították. Mindössze két száma látott napvilágot (a második február 13-án), aztán ismét, s immár végleg megszűnt. Ez a két szám a hadikészletek értékesítésével és a helyi gazdasági gondokkal foglalkozott, az iparkamara és az ipartestület híreit közölte. Debrecen akkoriban is a magyar református egyház egyik központja, a tiszántúli egyházkerület székhelye volt. Ezzel magyarázható a református sajtó­termékek viszonylag nagy száma. A három hetilap és a két folyóirat tovább élt a polgári demokratikus forradalom hónapjaiban is. Közöttük legrégibb a Debre­czeni Protestáns Lap c. „egyházi és iskolai közlöny”, amelyet Erdős Sándor dr. szerkesztett. Ha lehet ilyesmiről beszélni, „független” újság volt, azaz hivatalo­san egyik egyházi szervezethez sem tartozott, elsősorban az előfizetésekből tar­totta fenn magát.52 Egy szerződés értelmében itt tették közzé — mellékletben, illetve januárban és február elején átmenetileg külön rovatban — az egyházkerü­let hirdetményeit és a püspöki körleveleket.53 Nyomon kísérte az egyház belső harcait, s reagált a politikai fejleményekre is. Egyik vezércikkében a szocializ­mus és a kereszténység tanainak összeegyeztethetőségét bizonygatta.54 A város­ban székelő és Baltazár Dezső püspök elnökletével működő Országos Refor­mátus Lelkészegyesület két hetilapot adott ki. Hivatalos közlönye a vasárna­ponként megjelenő Lelkészegyesület volt. Főszerkesztője és szellemi irányítója Baltazár Dezső, felelős szerkesztője Lencz Géza egyetemi tanár. Aktívan poli­tizáló lap, az egyház belső ügyei, vitái mellett a közélet eseményeiről is beszá­molt, tendenciózus válogatásban. Szerkesztői üzeneteinek többsége a Baltazár­párt ellenfelei, s olykor, burkoltan a kormány felé irányzott szellemes fricska. A forradalommal szemben távolságtartó. A szocialista törekvéseket, a kommu­50 1930 áprilisában újra megindították; Vö.: Korompainé: i. m. 53. old. 51 Kiadóhivatala és szerkesztősége Debrecenben az Iparkamara székházában (Verbőczy u. 2.), Szatmárnémetiben az ipartestület helyiségében volt. 52 Kiadóként Debrecen város és a Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvnyomda Vállalata szerepelt; ez azonban csak azt jelezte, hogy itt gondozták és nyomták a lapot. 53 Lapunknak ... DPL., 1919. jan. 4. A melléklet és a rovat címe: Hivatalos Értesítő. 54 Szocializmus. DPL. 1919. jan. 11. 153

Next

/
Thumbnails
Contents