A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója

január 1-én indult; első száma csütörtökön, a második szombaton, a többi vasárnap jelent meg. Először öten szerkesztették, a második számtól egyedül Ecsedy István tanítóképző intézeti tanár. Egyszer — a harmadik számon — feltűnt Rostkowitz Artur főmunkatárs neve is. A kezdetnél a Hajdúvármegyei Gazdasági Egyesület — a földbirtokosok és nagygazdák szervezete — állt a lap mögött,35 a másodikkárntól a közben megalakult Hajdú megyei Földmíves Népszövetség a kiadója.36 Hajdú megye (ezen belül Debrecen) földművelő népességéhez szólt; valójában a jómódú birtokos parasztság politikai érdek- képviseletét és felvilágosítását vállalta. Bár bő hírrovata („Mi az újság?”) is volt, cikkeinek zömét a Földmíves Népszövetség szervezkedéséről és a földreform-mozgalmakról szóló beszámolók, valamint a Népszövetség programját fejtegető írások tették ki. Szándékosan mellőzve az osztálykülönbségeket, a mezőgazdasági lakosság egységes politikai fellépését sürgette és szervezte. E tetszetős, ám hamis célkitűzés heves munkásellenességgel párosult. Az újság egyre inkább jobbra tolódott, különösen a kommunisták ellen uszított. A mérsékelt, irányított földreform mellett agitált; az ingyenes, radikális földosztás követelését elutasította, akárcsak a közös gazdálkodás gondolatát, amellyel a polgári jellegű szövetkezés előnyeit állította szembe. Leghasznosabb közleményei azok voltak, amelyek a parasztok termelőmunkáját kívánták] segíteni új ismeretek nyújtásával.

„Politikai és kritikai riportlap”-ként elevenedett fel (s lépett immár harmadik évfolyamába) 1919. január 16-án a Debreceni Tükör. Csütörtökön jelent meg; Nemény Vilmos szerkesztette és jórészt ő is írta.37 Első három száma ma már nem ismeretes,38 a negyediket, a február 6-ikit — s ezután a többit is — a Hajdú megyei Nyomda-és Lapkiadó Vállalat adta ki. A kisalakú, 16 oldalas, jól szerkesztett, fürge hetilap Debrecen politikai és társadalmi kérdéseivel foglalkozott, radikális demokrata szellemben.39 Utalásaiból következtetve elsősorban az értelmiségiek és a tisztviselők forgatták. Február végén Nemény megvált a szerkesztéstől, mert teljes energiáját a Debreczen c. déli újságnak akarta szentelni. Helyére L. Lóránt József került. Ő azt ígérte, hogy a lap iránya nem fog változni; de nem így történt. A harcosság, a radikális hangvétel megmaradt ugyan, de most már nem a közélet visszásságait tűzte tollhegyre, hanem a színház műsorpolitikáját, az irodalmi társaságok konzervativizmusát stb., azaz sokkal jelentéktelenebb témákat tárgyalt, s fokozatosan elszürkült. Utolsó, március 20-i száma a szerény „riportlap” alcímet viselte.

A rendkívül élelmes és bizonyára jelentős tőkével is rendelkező Hajdú megyei Nyomda- és Lapkiadó Vállalat gondozásában jelent meg március 16- án a Fáklya c. „szociális irányú hetilap” is.40 Felelős szerkesztője Fráter Lajos dr., társszerkesztője Fodor Rezső volt. Alcíme azt jelezte, hogy társadalmi problémákkal kívánt foglalkozni. Beköszöntő írása szerint a haladást, a dol35 Herpay Gábor: Mit akarunk? Hajdúföld, 1919. jan. 1.; Vö.: Hajdú-Bihar megye és Debrecen: munkásmozgalmának története. Szerk.: Tokody Gyula. Db. 1976. 104. old. (Továbbiakban: HBmD. munkásmozg. tört.).

36 Ekkor már elmaradt az első számon szereplő „társadalmi és gazdasági hetilap” alcím is. A szerkesztőség és a kiadóhivatal mindvégig a Vármegyeházán volt.

37 Vö.: Nemény Vilmos: Búcsú a Tükörtől. Debreceni Tükör, 1919. febr. 27.

38 1959-ben még megvolt, A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919. c. forráskiadvány közölte. (Db. 1959. 49. old.), az első számban megjelent „A debreceni kommunisták” c. cikket.

39 Feltétlenül túlzás Fehér András megállapítása (HBmD. munkásmozg. tört. 97. old.), aki szerint a lap hasábjain a kommunisták hangja szólalt meg.

40 A Debreczen már február 27-én hirdette.

151