A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója

AZ 1918—1919-ES FORRADALMAK DEBRECENI SAJTÓJA

1lényei Miklós

Polgári demokratikus forradalom

Sajtóviszonyok

1918 októberében Debrecenben 16 időszaki sajtótermék jelent meg: 3 napilap, 7 hetilap és 6 folyóirat. Közöttük 5 politikai (Debreczen, Debreczeni Független Újság, Debreczeni Hírlap, Debreczeni Újság, A Hírlap), 3 hivatalosközigazgatási (Adóhivatali Közlöny, Debreczeni Közlöny, Hajdú Vármegye Hivatalos Lapja), 5 egyházi-teológiai (Debreczeni Lelkészi Tár, Debreczeni Protestáns Lap, Közlöny, Lelkészegyesület, Vasárnap), 1—-1 gazdasági (Debreczeni Gazdasági Lapok), színházi (Színházi Figaró) és élclap (Bugyi Újság) volt. Valamennyi polgári és református egyházi orgánum; a Szociáldemokrata Pártnak és a szakszervezeteknek ez idő tájt nem volt sajtója a városban.1

A felsorolt lapok az őszirózsás forradalom győzelme után is napvilágot láttak. Jelentős változást hozott, hogy október 31-én megszűnt a háborús cenzúra,2 vagyis helyreállt a polgári értelemben vett sajtószabadság. A forradalom eredményeként kialakult helyzetet az 1918. december 4-én kibocsátott II. néptörvény szentesítette. Első paragrafusa kimondta: „Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti.” A második paragrafus eltörölte az előzetes cenzúrát és a lapbiztosítékot, bírói ítélethez kötötte a sajtótermékek lefoglalását, szabaddá tette az eddig engedélyköteles utcai terjesztést.3

A sajtószabadság nem érvényesülhetett korlátlanul. Nem juthattak nyomdafestékhez az ellenforradalmi megnyilvánulások; erre Debrecenben a nyomdászszakszervezet — illetve csak szedő tagjai — és a december elején megalakult Munkástanács vigyáztak.4 A másik korlátozó tényező a papírhiány volt. Fenn kellett tartani az országos hatókörű Újságpapír Központot, amely közvetlenül a kormány irányítása alatt állt, s a papírelosztást végezte. A november 22-én kelt miniszterelnökségi rendelet előírta, hogy papírellátásban csak azok a lapok részesíthetők, amelyek 1918. március 31. óta folyamatosan megjelentek.5 Debrecenben ez a jogszabály kevésbé éreztette hatását, mert a kiadók és a nyomdák elég nagy papírtartalékkal rendelkeztek. Mint látni fogjuk, év végén megszűnt ugyan két folyóirat, de egyik sem papírhiány miatt. Sőt 1919

1 Vö. Korompainé Szalacsi Rácz Mária: Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája 1843—1970. Db. 1973. 640 old.

IPátfy József: A Debreceni Független Újság története. II. r. 1918—1932. Kézirat. Db. 1960. 340. old. (KLTE Könyvtár Ms 11/4.).

3 Az új sajtótörvény. DFU. 1918. dec. 5.; Vö.: Siklós András: A magyarországi sajtó a forradalmak időszakában. Magyar Könyvszemle, 1963. 1—2. sz. 74. old.

4 Pálfy J.: i. m. 340. old.; Amit a szedők nem akarnak kiszedni. Debreceni Tükör, 1919. febr. 6., A sajtószabadság és a nyomdászszakszervezet. Uo. febr. 20.

5 Siklós A.: i. m. 74—75. old.

10*

147