A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Vaskó László: A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság iskolapolitikája megyénkben

Asztalos Ferenc berekböszörményi állami tanítót hivatalvesztésre, Fialko- vits Gyula és Govrik Béla siketnéma intézeti tanárokat állásvesztésre ítélte. Gaál Zsigmond, Némedi Lajos, Szabó József hajdúszováti ref. tanítókat az egyház szintén elbocsátotta állásukból a kommunizmus alatt tett kijelentéseik miatt, Mile Frenc biharnagybajomi ref. tanítónak pedig önként kellett lemondania munkaköréről. Rendőrségi felügyelet alá került Rákos Imre derecskéi kántortanító, Szabó József derecskéi ref. tanító, Komódiban pedig Széchenyi Endre. Cseke Gábor hajdüszoboszlói tanítót internálták, Albert András és Kovács Lajos debreceni iparos tanonciskolái tanítókat börtönbüntetésre és hivatalukból elmozdításra, Domokos Sándor hajdüszoboszlói tanítót szintén börtönbüntetésre (7 és fél év) ítélték.48

A debreceni főreáliskola tanárai közül egy fő feddésben, egy dorgálásban részesült. Kerékgyártó Jenő az igazoló bizottság előtt kijelentette: „mindig nyíltan megmondtam gondolataimat; mióta megállapodott világnézetem van, szociáldemokratának vallom magam, ezt most sem titkolom”. Madai Pálról azt állapították meg, hogy „a proletárdiktatúra előkészítésében és szolgálatában részes s mint részes, rosszallást érdemel”. A két autonom felekezeti intézet tanárai közül egyet — Dékán Samut — állásvesztésre ítéltek, ketten fegyelmit kaptak; a debreceni kereskedő társulati polgári iskola igazgatója, Gaál József és Gábor Dezső, Toroczkay Oswald tanárok ellen, mert „a kommunizmus alatt hazafiatlan magatartást tanúsítottak”, ezért ellenük 1921. márciusában fegyelmi lefolytatását rendelték el. Lefkovits Vilmos tanárt 1920-ban először 5 évre, 1921. januárjától újabb 5 évre ítélték, 1926. májusában azonban kiengedték a fogházból.49

A tanulók közül kommunista vádak alapján többet nem vett fel a kegyesrendi rk. főgimnázium az 1919/20-as tanévben, a főreáliskolában pedig 1919. október 20-án négytagú bizottságot választott a tanári kar „a tanulóifjúság körében tapasztalható erkölcsi romlás okainak megállapítására”. Munkájuk nyomán két tanulót évközben távolítottak el: Altmann Simon VII. osztályos tanulót „a nemzeti érzülettel való szembehelyezkedés” miatt és Gémes István VlI-es növendéket mivel „a vallásról nyilvánított meggyőződése az iskola szellemével nem fér össze” — ezért őket 1920. májusában kizárták. Ugyancsak kommunista vétségek miatt fegyelmi büntetésben részesült itt még néhány tanuló. A debreceni református gimnáziumból Debreczeni János 15 éves diákot, „kit az akkori közhangulat zavart meg”, 1920. szeptember 6-án az iskolából eltávolították.50

Debrecen felsőoktatási intézményei, tanári testületeik és hallgatóságuk révén egyaránt távoltartották magukat a kezdeti események menetétől. Néhány tanár és hallgató agitációs tevékenysége következtében azonban ezen a téren is, lassabban ugyan, mint az alsó- és középfokú oktatás terén, de megindult az eszmélkedés folyamata. A progresszív erők elsősorban az egyház és az állam szétválasztását, a hitoktatásnak az iskolákból való kiküszöbölését, haladó szellemű professzorok kinevezését sürgették. A Tudományegyetemen dr. Zoványi

48 TK. HB-ban. 307., 436., 443., 445., 446., 448., 452., 472., 457., 439., 442., 428., 508. dokum.; HBmL. IV. B. 1414/b. 2183/1920.; 1414/b. 44. 386/1920.; 44. 1708/1920.; 368/1924.; XVI. 11/b. 3. 2187/1919.; 2185/1919.; 2192/1919.; IV. B. 1414/b. 226/1924.

49 HBmL. 11/b. 3. 2208/1919.; IV. B. 1406/a. 1305/1921. ein.; VIII. 51/a. 3. 1919. okt. 13.;Tetteik- ben tovább élnek Db. 1976.192—194. old. Szerk.: Kiss István: HBmL. IV. B. 1414/b. 226/1924.

50 HBmL. XVI. 11/b. 3. 2208/1919.; VIII. 51/a. 3. 1919. okt. 20.; 1920. márc. 24.; május. 12., 15.; TK. HB-ban. 221. dokum.

119