A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Vaskó László: A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság iskolapolitikája megyénkben

fordultak túlkapások, balos megnyilvánulások is, amelyek az új demokratikus közoktatási rendszer kibontakozását gátolták.9

A közoktatáspolitika alapvető átalakításának, a szocialista köznevelési rendszer alapjai lerakásának egyik előfeltétele volt az állam és az egyház, az iskola és a felekezetek szétválasztása. Tehát meg kellett teremteni a világi iskolát. Debrecenben az SZDP Végrehajtó Bizottsága már március 18-án, a munkástanács pedig március 20-án — az országban először — határozatot hoz az iskolák községesítéséről, illetve államosításáról. A végrehajtás érdekében Lefkovits Vilmos, az SZDP titkára március 21-én terjeszt határozati javaslatot a Városi Néptanácshoz, hogy „szíveskedjék elhatározni a következőket :

I. Az egyházak kezelésében levő népoktatási intézeteknek iskolaépületekben, pénzben, természetbeniekben és földhasználatokban nyújtott mindennemű támogatást 1919. szeptember 1-re felmondja és az oktatószemélyzetet átveszi.

II. Utasítja a városi tanácsot, hogy a népoktatási intézetek községesíté- sére, illetve államosítására vonatkozólag a néptanács legközelebbi ülésén terjesszen elő javaslatot”.10

Tehát városunkban az iskolák államosításával kapcsolatos események 10— 11 nappal megelőzték az országos intézkedéseket. 1919. március 29-én a debreceni munkástanács közművelődési osztálya és a városi direktórium meg is teszi az első intézkedését az iskolák állami kezelésbe vételére, melynek gyorsabb irányíthatása érdekében az osztály vezetője a direktóriumtól Bak Béla berendelt tanítót kéri.11 Sőt a debreceni nyilvános magán polgári fiúiskolának 1919. április 5-én tartott tantestületi értekezletén az igazgató azt állapítja meg, hogy a Közoktatásügyi Népbiztosság ide vonatkozó rendelete értelmében „iskolánk is már állami jellegűnek tekinthető, s remélem, hogy a tényleges átvétel is de facto mihamarabb megtörténik s ezzel végre egy régen óhajtott állapot fog bekövetkezni”. A debreceni rk. tanítónőképző intézet igazgatója 1920. októberi jelentésében arról ír, hogy az osztálytermekből eltávolították a keresztet, de az iskolai munkában „a régi menetet használtuk, a történelmet úgy tanítottuk továbbra is, mint addig”.12

A debreceni közművelődési osztály vezetője április 11-én körirattal fordult az iskolai körzetek választott igazgatóihoz, melyben megállapítja: „Az új világrend mint minden téren, az iskola-adminisztráció terén is új szellemet hozott magával. Ennek az új szellemnek akarunk érvényt szerezni már az átmeneti időre is. Kerülni kívánunk minden bürokratikus körülményességet ... Az átmeneti állapot sok és nagy nehézséget gördít törekvéseink elé. Egy ideig még türelemmel kell lennünk míg az államosítás végleges végrehajtása eltünteti a régi világ minden fonákságát és az iskolaügyben mutatkozott visszásságait. Az új, igazságos, az iskolát mindenekfelett megbecsülő világrendbe vetett hittel és bizalommal azonban úrrá leszünk a nehézségeken”.13

Debrecennek a fent említett kezdeményezését a Forradalmi Kormányzó- tanács idevonatkozó rendelete 1919. március 29-én követi. Ennek megfelelően

9 Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóság jubileumi tudományos ülésszaka. 1919—1969. Db. 1969. 135. old. (Továbbiakban: JTÜSZ).

10 TK. HB-ban. 288. dokurn.

11 Uo. 295. dokum.

12 HBmL. XVI. 11/b. 2. 1691/1919; b/3. 2228/1919.

13 Uo. b/2. 9/1919. K. ü.

107