A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Téglakartell kialakulása és működése Debrecenben (1936-1944)
„... a bekövetkezett háborús események... megakadályozták a felszámolókat abban, hogy a felszámolás befejezésének bejelentésével a cégtörlést kérjék. A kirendelt négy személy közül Sebestyén Lajos felszámolói minősége megszűnt (1. előzőekben: szerző), Serly Gusztáv elhalt, ifj. Serly Gusztáv nincs itthon. Ennélfogva tehát a felszámolás alatt levő Kft. nevében mint egyedüli felszámoló jelentem be, hogy... kérem a cég törlését.”81 A Bisothka-levél alapján a cégbíróság 1947. április 23-i keltezéssel megszűntnek nyilvánította a téglakartellt. így alakilag 1947. április 23-ig létezett a helyi téglagyárak egyezménye, valóságosan azonban — mint leírtuk — ennél jóval hamarabb megszűnt. Sőt a későbbi iratokból az is kiderül, hogy a felszabadulás történelmi ténye döntő fordulatot hozott a debreceni téglagyárak életében is. A Debreceni Gőztéglagyár Rt. 1947. december 24-i iratában közli, hogy nincs módjában a forintnyitómérleget elkészítenie, mert „.. .telepeinket 1945. május havában a Hortobágyi Téglagyári Munkásszövetkezet... erőhatalommal elfoglalta, és azt azóta is birtokában tartja. A ... Szövetkezet velünk szemben olyan ellenséges magatartást tanúsít, hogy telepeink elfoglalása óta oda lábunkat sem tehettük be.”82 A Piac utca 70. szám alatti irodahelyiségüket pedig — mint az irat további soraiból kitűnik — bombatalálat érte, s az ott levő iratok megsemmisültek. Ezekkel az eseményekkel zárult a Debreceni Téglaértékesítő Kft. története. * * * A századforduló gyors városiasodása létrehozta Debrecenben a rendkívül nagy téglagyári kapacitást, amely túlméretezetté vált a két világháború közötti gazdasági, társadalmi viszonyok közepette. A gyártulajdonosok — s erre igyekeztünk cikkünkben rámutatni — a kapitalista módszerek felhasználásával, gyengébb társaik és munkásaik hátrányára, valamint a lakosság terhére igyekeztek válságos helyzetükből kilábalni. A helyi téglakartell problematikáját azért is lényegesnek tartottuk ismertetni, mert így rávilágíthattunk arra, hogy a kartellalakítás korántsem csak országos, vagy csupán budapesti jelenség volt, hanem ilyen törekvések a vidéki ipartörténetben is jelentkeztek. Méghozzá nemcsak abban a formában, hogy vidéki ipari üzemek, esetleg iparágak országos kartellekhez csatlakoztak, hanem helyi kezdeményezésként is felütötték fejüket a két világháború közötti időszakban. Végül is a debreceni téglagyártulajdonosok mesterkedésének végére — 1945-ben, a megváltozott politikai helyzetnek megfelelően — a munkásszövetkezetek tettek pontot. 81 HBmL. VII. 2/d. 80. 82 HBmL. VII. 2/d. 87. 84
