A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Téglakartell kialakulása és működése Debrecenben (1936-1944)
sőbb Ritter Sándor a következőket mondja tapasztalatairól (1937. május 20.): „... a rövid időközökben egymást követő többszöri áremelkedés következ- tébeni nehézségek miatt egyes gyáraknál az eladásoknál kisebb, jelentéktelen mérvű és jelentéktelen összegű eltérések mutatkoztak a megszabott árakkal szemben”.49 Ritter kétségtelenül csupán kisebb és jelentéktelen eltérésekről tesz említést, de ez nem fedhette a valóságot, mert bár ekkor még nem köt- bérezték meg a kartellszabályzattól eltérőket, elhatározták a gyárak „teljesebb kontroll” alá helyezését. Az ellenőrzéssel Ritter Sándort bízták meg, az ő gyárának kontrollálását pedig Vértesy Lajosra és Papp Gézára ruházták. Egyébként egy 1938. február 14-én készült kimutatás szerint a működését néhány nappal előbb megszüntető KEI a következő téglamennyiséget adta el: Kontingensbe eső eladásért Kontingensen kívül, előző eladásért Állami Építészeti Hivatal eladása a Gőztéglagyár Rt. régi téglájából Klein téglagyári eladás Eladás debreceni bontási téglából Hajdúszoboszlói bontási és új tégla eladása 10 100 000 db 1 000 000 db 350 000 db 250 000 db 1 000 000 db 600 000 db Összesen: 13 300 000 db50 E kimutatásból is kiderül, hogy a kontingensen belüli eladásként áruba bocsátott 10 100 000 db tégla mellett kontingensen kívül 1 000 000 darabot (az előző kerekített 10%-a!) értékesítettek a tagok, amit csak a „finomítás érdekében” neveztek „előzetes eladásinak. Döntést hoztak az eladási hitelek egységesítésére is. Ennek értelmében a kartelltagok csak 30 napos hitelre adhattak el árut. Ha a vevő — tették teljesebbé határozatukat — nem tartaná be a fizetési kötelezettségét, úgy késedelmi kamatot kell részére felszámolni. Az eddig elmondottak alapján bizonyítottnak érezzük, hogy már a „Debreceni Gőztéglagyárak Központi Eladási Irodája” is valóban kartellnek tekinthető annak ellenére, hogy nem történt meg cégbírósági nyilvántartásba vétele. Maga a KEI működési célja, formája, továbbá azok a lépései, amelyeket a kereteken kívül maradtak ellen tett, az egyezményen belül pedig a termelendő mennyiségnek, az áraknak, az eladási feltételeknek a megszabása, mind-mind fenti állításunkat igazolják. A Debreceni Téglaértékesítő Kft. működése Először is le kell szögeznünk, hogy a „Debreceni Téglaértékesítő Kft.” 1938. január 31-i létrehozása nem jelentett alapvető fordulatot a helyi téglagyárak kartelltevékenységében. Ugyanis a kartellesítésnek ez az újabb formája a már közel két éve működő „Debreceni- Gőztéglagyárak Központi Eladási Irodája” szerves folytatásának tekinthető. Hozzá kell azonban tennünk, létre49 Uo. 50 Uo. 74
