A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Téglakartell kialakulása és működése Debrecenben (1936-1944)
két azzal írja alá Klein Sámuel, hogy részére — a szerződésben más oldalról részt vevő Alföldi Takarékpénztár (Vulkán Téglagyár Rt.), Hortobágy Téglagyár Rt. és a Tóth és Sebestyén cég — a létrehozandó kartellen belül 8%-os kontigenst biztosít. Az „előkészületi” munkához tartozott az is, hogy Sebestyén Lajos építész megállapodást hozott létre a Szabó-féle téglagyárral 1936. december 22-én. A szerződés érvénybelépésének időpontja 1937. január 1-e volt, és Sebestyén Lajos évi 3500 P-t fizetve érte el ennek az üzemnek a leállítását. A téglakartell 1936. évi megalakulására utal az Alföldi Takarékpénztár Hajdú-Bihar megyei Levéltárban őrzött iratai között, a „Téglakartell” kötegben összegyűjtött jegyzőkönyvek első sorszámmal ellátott darabja, amelyet 1936. december 26-ával kelteztek.12 Ez ténylegesen alátámasztja — a jelen tanulmányunk bevezetőjében írt — megállapításunk helyességét, nevezetesen azt, hogy a kartell lényegében a hivatalos bejelentést megelőzően kezdett tevékenységéhez. Fontosnak tartjuk arra is felhívni a figyelmet, hogy a Klein Sámuelt az egyezségbe bevonok az Alföldi Takarékpénztár, a Hortobágy Téglagyár és a Tóth és Sebestyén cég voltak. Ugyanakkor a Vértesy-féle szerződés a létrehozandó kartell tagjai között mint 45% körüli érdekeltséggel rendelkezőt említi meg Serly Gusztávot (Debreceni Gőztéglagyár Rt.). Tehát mígaszerződést megkötő a Balogh—Vértesy üzem esetében az Alföldi Takarék, Klein Sámuel esetében a már felsorolt három téglagyár együttesen, a Szabó-féle üzemnél pedig egyedül Sebestyén Lajos, aki a névleges bérbe vevő, egyébként ugyancsak saját nevében évi 2 ezer pengőért bérbe veszi a Herskovits-fele gyárat is, addig a háttérben ott van Serly is, aki részére a többiek 45% körüli kvótát biztosítanak. Serly fontos szerepét mutatja az is, hogy az ő lakásán tartották meg (Piac utca 70. sz. alatt) a december 26-i ülést, de az 1937-es évről fennmaradt további jegyzőkönyvek is mind ott készültek.13 Ez a tény azt igazolja, hogy Serly központi helyet foglalt el a kartellen belül, bár az előbbiekben említett szerződéseken mint aláíró soha nem szerepelt. A december 26-i ülésen részt vevők ekkor vették tudomásul, hogy Sebestyén Lajos, aki „.. .az összesség megbízásából a saját neve alatt” járt el kibérelte a Herskovits- és Szabó-féle üzemeket. Mindebből következik, hogy az adott időpontban nem a kartell létét kell kétségbe vonnunk, hanem ellenkezőleg azt kell megállapítanunk, hogy a kartell létezett, csupán még nem nyíltan lépett fel. Ha e ködbe burkolódzás magyarázatát keressük, akkor arra csak következtet hetünk. A titkolódzás egyik okaként a lakosság általános kartelellenes közhangulatát, másik tényezőként a Városi Téglagyárral kapcsolatos manőverezés egyik taktikai lépését említhetjük. Ez utóbbi kérdés tisztázása előtt lényegesnek véljük, hogy a Debreceni Téglaértékesítő Kft. elődjének létére is rámutassunk 1936. február 15-én a Debreceni Gőztéglagyár, az Alföldi Takarékpénztár, a Hortobágy Téglagyár Rt., a Tóth és Sebestyén cég, a Balogh és Vértesy üzem, valamint a Mezőgazdasági és Ipari Kft. ’’Ideiglenes és előzetes társasági szerződést” kötött.14 Magukat a „Debreceni Gőztéglagyárak Központi Eladási Irodájának” nevezték, s a társaság céljaként a gyáraknak a külső és belső konkurencia 12 Uo. 13 Uo. Serly Gusztáv takarékpénztári vezérigazgató, a Debreceni Gőztéglagyár Rt. fő részvényese és 1917-től a téglagyár vezérigazgatója. 14 Uo. Megjegyezzük, hogy a titkos kartellszerződésben magában is következetlenül más és más néven nevezik magukat a társult vállalatok. Pl. „Debreceni Gőztéglagyárak Központi Eladási Irodája”, „Debreceni Téglagyárak Központi Eladási Irodája”, „Debreceni Téglagyárak Központi Irodája” stb. Mi a magunk részéről következetesen az első elnevezést használjuk, illetve rövidítésként a „KEI” betűszót. 59
