A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Téglakartell kialakulása és működése Debrecenben (1936-1944)
inkább más tőkés fegyverek felvonultatásához fogtak, mint az alábbiakból nyilvánvaló lesz. A Debreceni Téglaértékesítő Kft. létrejöttét az 1938. január 31-én aláírt társasági szerződésnek a cégbírósághoz való benyújtásával tették hivatalosan nyilvánossá.8 Kétségtelen az is, hogy a későbbiekben általában e szerződés pontjaira hivatkoznak a felek. Ennek ellenére megállapítható, hogy nem csupán a kartell létrehozásának vágya, tervezete élt már jóval előbb, hanem a társaság valóságosan is sokkal hamarább megkezdte manőverezéseit és tényleges tevékenységét. Tehát a kartell megalapításának időpontjaként — a valóságos helyzetet figyelembe véve — nem fogadhatjuk el a fenti dátumot. Más források arra utalnak, hogy a kartell létrehozásának tárgyalásai 1936 második felében kezdődtek el. Igaz — majd utalni fogunk rá a továbbiakban —, a téglakartell tevékenysége ez év decemberétől aktivizálódott erőteljesebben.9 Mégis, szerintünk a kartellesítés gondolata még előbbre dátumozható, sőt nem csupán a gondolat felvetődéséről, hanem az első lépések megtételéről is már 1936. év elejétől beszélhetünk. Megítélésünk szerint ugyanis a kartellesítés szelleme hatotta át már az 1936. február 16-án keltezett szerződést is.10 11 Ebből megállapítható, hogy az Alföldi Takarékpénztár, a Hortobágyi Téglagyár, a Tóth és Sebestyén cég 1936. május 1-től egy évre bérbe veszi a Balogh—Vértesy-féle üzemet, annak Balogh Istvánt illető felét, de hozzáteszik: „.. .ha ezalatt kartell létesülne, úgy a kartell egész időtartamára, azaz 1947. május 1-ig fog szólni a bérlet”. Abban is megállapodnak, hogy ha kartell létesül, akkor a Balogh—Vértesy üzem kontigense 7% lesz. Ez a kontigens azonban arányosan nagyobb lehet — írják a továbbiakban —, ha a leendő kartellen belül Serly Gusztáv kontigense 45% alatt maradna. Az eddig elmondottakat támasztja alá a szerződés néhány más pontja is. Ezekben ígéretet tesznek pl., hogy a Balogh—Vértesy üzemnek megtérítik a jelenlegi és a jövőbeli kartellár közötti differencia 50%-át is. Másik pontban Vértesy fizetését havi 170 P-ben állapították meg azzal, hogy ha kartell létesül 200 P lesz a fizetése és egyéb más juttatásokat is kap. Végül is a Vértesy Lajossal kötött szerződés minden sorából kicseng, hogy üzemét nem véletlenül vették bérbe. Azt tervezték, hogy legyártanak itt ugyan legalább 2 millió téglát évenként, de ezt a mennyiséget már ellenőrzésük alá vonják, és Vértesy Lajosban megtalálják azt a személyt is, akit a kartellbe bevonandó üzemek vezetésére, irányítására „más tisztviselők alkalmazása nélkül” fel akarnak majd használni. Az 1936-os év második felében a kartellesítés érdekében folyó tárgyalásoknak állandóan visszatérő témája volt az, hogy a debreceni téglagyáraknak a maguk közötti megállapodás létrehozásához egy alapvető feladatot kell megoldaniuk, nevezetesen a Városi Téglagyár megvásárlását, illetve bérbevételét. Ezzel kapcsolatban említésre méltó, hogy a Mezőgazdasági és Ipari Kft.-vel (Klein Sámuel és neje Téglagyára) 1936. december 8-i szerződés egyik pontjába a következőket írják: „... kartell szerződés azzal és akkor lép hatályba, ha a Városi Téglagyár megvétele vagy kibérlése...” megtörténik.11 Igaz, a feltételek kiegészülnek még azzal is, hogy sor kerül az özv. Szabó Józsefné és a Herskovits Dániel téglagyárak leállására, belépésére, illetve bérlésére is. Az előző feltétele8 Uo. 9 Uo. 10 Uo. 11 Uo. 58
