A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Soós László: A Debreceni Textilművek elődvállalatainak története (1907-1948)
Az államosításig terjedő időszak árutermelésének összetételére mindvégig jellemző maradt, hogy a szövött cikkekből többet készítettek, mint a zsinórárukból. Az 1946. évtől kezdve ismét a lakosság részére történő termelés került előtérbe, amely megkívánta a minél szélesebb áruskálára történő visszatérést. A vállalat termékeinek nagyobbik részét a budapesti irodáján keresztül a kereskedelem útján értékesítette. Kisebb mennyiségben adtak el árut Debrecenben és környékén, valamint állami megrendelésre is dolgoztak. A rendszeresen jelentkező nyersanyaghiány okozta termeléskiesést bér- feldolgozással is próbálták csökkenteni, nem sok sikerrel. Az ilyen jellegű megrendelések elég ritkák voltak és csak kis mennyiségekre korlátozódtak. A gyár kapacitásának kihasználását nemcsak a nyersanyagok hiánya és az elektromos áramszolgáltatásban jelentkező kiesések akadályozták, hanem a dolgozók távolléte is jelentős termeléskiesést okozott. Közvetlenül a felszabadulás után a vállalat 80 főt foglalkoztatott. Még ilyen létszámmal is előfordult, hogy egy-egy nap 10 munkás is hiányzott igazolatlanul. Az inflációs időszakban a hiányzásokat azzal igyekeztek csökkenteni, hogy a vállalat az általa beszerzett élelmiszereket osztotta ki dolgozóinak. Ezzel nemcsak megkímélte őket az élelmiszer beszerzésének sok időt és fáradságot igénylő munkájától, hanem az infláció káros hatását is csökkenteni tudták. Ajavuló nyersanyagellátás és a gyár termékei iránt megnyilvánuló növekvő kereslet lehetővé tette, hogy az üzem munkásainak számát növeljék. 1948-ban már közel 200 dolgozónak biztosított a szövetkezet munkát. A dolgozók besorolás szerinti megoszlása 1948 decemberében az alábbiak szerint alakult:42 szakmunkás 53 fő betanított munkás 105 fő segédmunkás 5 fő műszaki értelmiség 10 fő adminisztrátor 9 fő 182 fő Rajtuk kívül a szövetkezet állományába tartozott még 2 pártiskolás és 10 hosszabb ideje beteg dolgozó. A kapacitás jobb kihasználása érdekében bevezették a több műszakos termelést, de a második és harmadik műszakban — a hiányos munkáslétszám miatt — a géppark kihasználási foka nagyon alacsony szinten mozgott. Még 1948-ban is az első műszakban dolgozó 119 munkás mellett a másodikban csak 36, a harmadikban pedig 8 főt foglalkoztattak. A termelés elé tornyosuló nehézségek ellenére a vállalat nyereséggel tudta zárni az üzletéveit. Az 1946. évben 215 ezer, 1947-ben 223 ezer, és az 1948. évben 220 ezer forint nyereséget tudtak felmutatni.43 A nyereséget minden évben három részre osztották fel, csak az összeg változott a nyereségnek megfelelően. így például az 1946. évi nyereség az alábbiak szerint került felosztásra :44 1049 üzletrész a 100 Ft üzletrész tőkére 104 900 Ft Rendes tartalékalapra 85 000 Ft Alkalmazottak jóléti alapjára 26 000 Ft 42 Uo. Kimutatás az Országos Tervhivatal részére 1949. jan. 7. 43 Uo. Mérleg 1946. dec. 31. 1947. dec. 31. 1948. dec. 31. 44 Uo. Közgyűlési jegyzőkönyv 1947. április 8. 52
