A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Soós László: A Debreceni Textilművek elődvállalatainak története (1907-1948)
A DEBRECENI TEXTILMŰVEK ELŐDVÁLLALATAINAK TÖRTÉNETE (1907—1948) Soós László A magyar zsinór- és szalaggyártás helyzete a századforduló idején A hazai zsinór- és szalaggyártás a 19. sz. végéig lényegében megőrizte a kisipari kereteket. Annak ellenére, hogy a 19. sz. elején a nemesség gazdagon díszített ruhái mellett a népi viseletben is egyre szélesebb körben terjedt el a különböző szalagok és zsinórok használata, a magyar iparosok az osztrák gyáripar mellett nem tudtak megfelelő piacot teremteni termékeik számára. Magyarország 1918-ig a monarchia ún. közös vámterületéhez tartozott. Ez akadályozta a magyar ipar fejlődését, mert nem nyújtott védelmet az erős osztrák versenytársakkal szemben. A bécsi zsinórgyárak ügynökei a legkisebb vidéki fogyasztókat is felkeresték, és olcsó áruikkal megakadályozták a hazai hasonló térmékek térhódítását. A 19. sz. végén — a millenniumi ünnepségek hatására —- a divatban előtérbe került a zsinóripari termékek felhasználása. A paraszti viseletben is elterjedő nadrág egyre több olcsó zsinór és paszomány eladását tette lehetővé. A megnövekedett keresletnek volt köszönhető, hogy 1895-ben a paszományiparban már 640 munkással 8 nagyobb üzem dolgozott.1 Ez egyben azt is jelentette, hogy ebben az évben a textilipari munkások közel 5%-a a zsinór- és paszományiparban talált munkát.1 2 Az 1900-as évek első évtizedében a zsinórgyárak megpróbálkoztak olyan közös vállalkozások létrehozásával, amelyek a külföldi áruk visszaszorítását tűzték ki célul. Ennek keretében 1903-ban három budapesti gyár közös elárusítóközpontot létesített, hogy termékeiket előnyösebben tudják értékesíteni. Sokkal jelentősebb vállalkozás volt az 1908-ban üzembe állított nagyatádi gyár, amelyet a budapesti zsinór- és paszománygyárak közösen alapítottak. A legmodernebb gépekkel felszerelt üzem 150 gyári munkást és 1200 bedolgozót foglalkoztatott. A közös erőfeszítések sikerét mutatja, hogy 1909-ben az előző évhez képest 20%-kal emelkedett a hazai gyárak forgalma. A századunk első éveiben bekövetkezett gazdasági visszaesést 1906 második felétől a megélénkülés időszaka követte. A gazdasági és politikai konszolidáció rövid idő alatt több új gyár létesítését és a meglevő üzemek termelésének gyors növekedését vonta maga után. Ez a folyamat figyelhető meg a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara területén is, ahol az 1907. évben több új ipari létesítmény kezdte meg a termelést. Csak Debrecenben ebben az évben 5 új 1 Kereskedelmünk és Iparunk (évkönyv) 1896. 2 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése 1895—1896. Bp. 1897. 236—238. old. 39
