A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Fórum - Serflek István: Munkásmozgalom-történet-ideológiai munka-közművelődés Hajdú-Biharban
MUNKÁSMOZGALOM-TÖRTÉNET — IDEOLÓGIAI MUNKA — KÖZMŰVELŐDÉS HAJDÚ-BIHARBAN Serflek István A magyar történelem számos ténye bizonyítja, milyen nehéz nemzedékről nemzedékre átörökíteni a felhalmozódott, hasznosítható társadalmi tapasztalatokat, és hogy mennyi gondot jelent megtisztulni az előítéletektől és a helytelen szemléleti maradványoktól, hiszen „Az emberek — írta Marx — maguk csinálják történelmüket, de nem szabadon, nem maguk választotta, hanem közvetlenül készen talált, adott és örökölt körülmények között.” A történelem gazdag tapasztalati anyag, megszívlelendő tanulságok tárháza, kiindulási pont a jelen és a jövő számára. Lenin leintette azokat, akik a gyakorlati forradalmi munka közepette úgy látták, hogy „most nincs idő a történelemmel foglalkozni”. A valóságban múlt, jelen és jövő közt nincs áthatolhatatlan válaszfal. A történelemnek egységes törvényszerű folyamatként való értelmezéséből következik, hogy nemcsak a múlt, hanem a jelen is segít megvilágítani a múltat. A fejlődés magasabb szakaszai magukba foglalják az alacsonyabb szakaszok elemeit is. Lenin, Marxhoz hasonlóan, a történelmet a történelem cselekvő alkotójának a szemével nézte, és ez az egységben látása a múlt tanulságainak, a jelen küzdelmeinek és a jövő alakítása következik az elmélet és a gyakorlat egységéből. Lenin a történelmi tapasztalatok és tanulságok nem kellő figyelembevételét komoly hibának tartotta a gyakorlati munkában is. „Ha nem akarunk merő utópizmussal foglalkozni és üres frázisokat pufogtatni, számolni kell az előző évek tapasztalataival.” Lenin megbecsülte az előző nemzedékek fáradozásait, akik „tették, amit kell”, mindenekelőtt a népi tömegeknek, de az egyes személyeknek is a történelmet előrelendítő tevékenységét. „A történelmi érdemeket nem aszerint szokták megítélni, mit nem adtak a történelmi személyiségek a mai követelményekhez viszonyítva, hanem aszerint, hogy mi újat adtak elődeikhez képest.” A szocialista történelmi tudat lényeges eleme a fejlődés folyamatosságának helyes értelmezése. Ez korántsem jelenti, jelentheti azt, hogy a múltból csak a haladó osztályok hősies küzdelmeit kell feltárni és értelmezni. Hazánk és népünk egész történelme a miénk, dicsőségeivel és kudarcaival együtt. A magyar történelmi, nemzeti hagyományok főként a függetlenségi küzdelmekre korlátozódtak. így vált a polgári gondolkodásban a nemzeti történelem az osztályszempontokat, osztályharcot nélkülöző folyamattá, ami ma is 249
