A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Fórum - Mervó Zoltánné: Az iskolatörténeti kutatás levéltári forrásai
A XVIII. század közepétől vezetett hajdúnánási gimnáziumi anyakönyvek szerkezete még nem egységes, de ennek ellenére megismerhető belőlük a tanulók adatain kívül a szülők foglalkozása, lakhelye; felsorolják az egyes tanévekben működő évfolyamok névanyagát, amely igen nagy változatosságot dokumentál. Említést tesznek a poéták, syntaxisták, novitius syntaxisták, grammatisták, conjugisták, declinisták, sexták, septimák, veteranus rhetorok, novitius rhetorok osztályairól.8 Az oskolamester távozásakor e kötetben jegyezték fel „az ecclesiát illető könyveket”, sőt átadási jegyzék készült az iskola bútorzatáról is. Ezek alapján képet kapunk a korabeli iskola könyvtári anyagáról, a tanításhoz felhasznált tankönyvekről, az iskola felszereléséről. A hajdúbagosi református elemi népiskolából 1795—1857 közötti időből fennmaradt superintendensi körlevelek a korabeli művelődési viszonyokról nyújtanak tájékoztatást, miközben olvashatunk az oktatási és nevelési kérdésekről, az iskola tanítási rendjéről. Részletes tanmenet áll rendelkezésre az egyes tantárgyak tanításához, kimutatás a felhasznált tankönyvekről, a tanulók tandíjfizetési kötelezettségéről, az iskolamesterek díjazásáról, az iskolák állapotáról stb. A kapitalizmus kibontakozásával területünkön is új oktatási intézmények létesülnek: közöttük a tudományegyetem, a Gazdasági Akadémia. Bővül a középiskolák köre: a gimnáziumok mellett reáliskolák, ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági középiskolák, líceumok és tanítóképzők nyitják meg kapuikat. Életre kelnek a polgári iskolák, szakiskolák, szaktanfolyamok, zeneiskolák, tanonciskolák, s fejlődnek az elemi iskolák. Minthogy terjedelmi korlátok miatt nincs lehetőség minden iskolatípus működése során keletkezett irat forrásértékének elemzésére, csupán azokat a. főbb irattípusokat ismertetjük, amelyek csaknem minden iskolánál azonosak. Ezek sorában kiemeljük: 1) a tantestületi jegyzőkönyveket; 2) az ügyviteli iratokat és segédleteiket; 3) a tanulókra vonatkozó iratokat; 4) az iskola vagyonkezelésével kapcsolatos dokumentumokat; valamint 5) a vegyes iratokat, melyek az önképzőkörök, sportkörök, szakkörök, ifjúsági és társadalmi szervezetek okmányanyagát fogják egybe. A tantestületi jegyzőkönyvek a tantestület működéséről, a felettes hatóságok által kiadott instrukciók végrehajtásáról, szervezeti kérdésekről, személyzeti ügyekről, módszertani megbeszélésekről, a tanulók tanulmányi munkájáról, az iskola fegyelmi állapotáról, a tantestület tagjainak munkaköri hangulatáról tájékoztatnak. Általában a tantestületi jegyzőkönyvek között őrzik a felügyeleti hatóságok látogatásai alkalmával felvett jegyzőkönyveket is. A szakmai tanácskozásokon elhangzott előadások ismertetése, vagy vitaanyaga a korszak pedagógusainak világnézetéről, oktatómunkájának tartalmáról nyújt tájékoztatást. Az iskolák működése során keletkezett ügyviteli iratokból a levéltárak csak a selejtezés után visszamaradt, történeti értékűnek minősített iratokat őrzik. Közöttük számos felsőbb hatóságtól, iskolafenntartótól érkezett körlevél található, melyeknek forrásértékét növeli az a körülmény, hogy a felettes hatóságok irattárában nagy részük elpusztult. Különösen értékesek a felszabadulás évében keletkezett iratok, melyek az iskolai élet megindítására, a 8 Mészáros István: Szövegértelmezési problémák a magyar neveléstörténeti kutatásban. In: Bevezetés a neveléstörténeti kutatómunkába i. m. 39. sköv. lapok. A neveléstörténet-írás az osztályok elnevezésének tartalmi elemzésével még adós. 197
