A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Közlemények - Tóth Béla: Weszprémi István első életrajzi munkája: Szilágyi (Sylvanus) Tönkő Márton élete
WESZPRÉMI ISTVÁN ELSŐ ÉLETRAJZI MUNKÁJA: SZILÁGYI (SYLVAN US) TÖNKŐ MÁRTON ÉLETE Tóth Béla 1. Bevezetés A debreceni Református Kollégium Könyvtárának F. 300 jelzetű kolli- gátumában 22. darabként található egy latin nyelvű kézirat, mely Weszprémi István (1723—1799), a későbbi nevezetes debreceni városi orvos és orvos író, eddig ismert legkorábbi munkáját tartalmazza. A kézirat címe: „Curriculum Vitae Clarissimi ac Doctissimi D. Martini Tönkő Szilágyi, celebratissimi olim in Coll. Re[forma]torum Debtjecinensi] Professoris”, azaz: „Tiszteletes, tudós Szilágyi Tönkő Márton, a reformátusok debreceni kollégiuma egykori híres professzorának életútja”. A kézirat végén pedig ez olvasható: „Scripscit S. V. Bibliothecarius Anno MDCCL. VIII. Kai. Iulii”, vagyis: „írta S. V. könyvtáros, 1750-ben június 24-én”. E sorok fölé, pontosan az S. V. betűk fölött, a szövegéhez hasonló írással, de más tollal (s talán más tintával is) oda van írva: „Steph. Veszprémi”. Mintha a szerző minden félreértés elkerülése végett utólag teljes nevét is odaillesztette volna a kézirat alá.1 A kézirat 13 kvart alakú számozatlan lapból áll. Az írás olvasható, s helyesírása is kifogástalan néhány kisebb helyesírási hibától (pulcerrime, pulcre) s elírástól („mensae” mense h.) eltekintve. A szöveget betűhíven közöljük. Csupán néhány mondatközi vesszőt iktattunk bele, hogy az értelmét világosabbá tegyük. Az alá írt évszám mutatja, hogy a kis mű még Weszprémi diákkorában keletkezett, mivel az író 1741-ben iratkozott a kollégiumi diákok sorába, s onnan 1752-ben távozott, hogy tanulmányait külföldön folytassa. A könyvtárosi tisztet 1747—51 között viselte.2 A kézirat nemcsak mint Weszprémi István legkorábbi ránk maradt eredeti munkája, életrajzok iránti érdeklődésének korai megnyilvánulása jelentős, hanem tartalmánál fogva is. Ti. gondos, részletes összefoglalását adja az első 1 Weszprémi István a nevét ebben az időben többnyire K-vel írta, de már korai aláírásai között is előfordul a W (1. R. 71.8. jelzetű Album a Kollégium könyvtárában). Később ez utóbbi állandósult, s a vele foglalkozó irodalom is ezt fogadta el. — Itt jegyezzük meg, hogy a kollégiumi diákok sorában két könyvtáros „Veszprémi István” is előfordult a 18. sz. első felében. Az első 1736-ban lett a kollégium tógás diákja, s neve Maróthi 1739-ben alapított kvartettjének tagjaként maradt fenn. A könyvtárosi tisztet 1740—42-ben viselte (Lásd Varga Zsigmond: A kollégiumi nagykönyvtár, Db. 1945., 42. old.) 2 A kéziratot Elekes György után (Debreceni Szemle, 1944.) Sükösd Mihály ismerteti röviden Tudós Weszprémi István c. tanulmányában (Bp., 17—18. old.). Ismertetése azonban kisebb tárgyi tévedésektől (pl.: Weszprémi a kéziratot széniorsága ideje alatt írta) eltekintve tartalmában is eltér az ifjú „bibliothecarius” munkájától. Weszprémi pl. nemhogy elhallgatná Szilágyi kartezianizmu- sát, hanem mint ismertetésünkből kitűnik, erőteljesen hangsúlyozza azt, s azon sem „gondolkozik el”, „miért kerül Szilágyi Tönkőnél Descartes, ha neve egyáltalán felbukkan, Plátó és Arisztotelész szomszédságába”. A Szilágyi cocceianizmusára vonatkozó idézet is téves fordítás eredménye. 11 11 Évkönyv IV. 161
