A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)

Közlemények - Szendrey István: Derecske a török kiűzése utáni időkben

ezért nem kerültek be az összeírásokba. De ez sem lehetséges. Az 1728-as esztendőben olyan conscriptio készült a falu lakóiról, amelyben még azok is szerepelnek, akik az összeírás idején haltak meg. 17 nemescsaládot is számba vettek a felmérők, akik közül Kasza István, Siposs Mihály és Torday Ferenc curialista. A Zákány nevet azonban hiába keressük.5 Még mindig fennáll egy lehetőség: Torday Ferencről biztosan tudjuk, hogy uradalmi földet is használt, ezért a herceg tisztjei őt összeírták. Ez lehetett a helyzet Kasza István és Siposs Mihály esetében is. Azaz: a Zákányok nem használtak földesúri földet, így kimaradtak a számbavételből. Ha a Zákányok 1728-ban Derecskén élnek, csak ez képzelhető el. A baj csupán az, hogy a források szerint a faluban herceg Eszterházy mellett csak a Torday, Kaszás és Siposs, később a Torday és az Iklódy családok bírtak némi curiális birtokot; de ők is mindenkor béreltek a herceg földjéből. Zákány nevű curialista sohasem kerül elénk, sőt hosszú ideig armalista sem.

Zákány János nevével találkozunk első alkalommal 1741-ben. Igaz, már úgy fordul elő, hogy ő a falu bírája. Bizonyára nem ebben az esztendőben kerültek ide, de bizonyítani itt lakásukat ettől kezdve tudjuk. Földesúri földeket nem használó curialista voltuknak ellentmond az is, hogy Zákány János bíróságot visel. (A Tordayak a jobbágyfelszabadításig sohasem vállalták ezt a tisztséget.) Már a XVIII. század második felében került ki közülük a debreceni Kollégiumnak is nagynevű tanára6, nyilvánvalónak látszik tehát, hogy nemes, és gazdagabb famíliáról van szó. Hajdú voltukat, sőt 1741-ig Derecskén lakásukat bizonyítani nem tudjuk.7

Az összeírásokban 1692-től szereplő Csorvássy és Gyökeres családokról is csak feltehető, hogy talán hajdúk voltak. De bizonyítani ezekben az esetekben sem lehet.

Elterjedt nevek Derecskén a Békéssy, Börcsök, Czirják, Gulyás, Posgai, Szököts, stb. A Békéssyek, Gulyások és Posgaiak 1720-ban szerepeltek itt összeírásban először. A Posgaiak esetében feltételezhető, hogy a XVII. században is itt éltek, majd elmenekültek, és ekkorra tértek vissza. 1692-ben ugyanis Posgai Mátyás Diószegen élt.8 A be- vagy visszavándorlás igen lehetséges, a hajdúutód kérdés viszont így is nyitott marad. A Békéssyekről még ennyit sem lehet mondani. Elgondolkodtató viszont a Gulyás csalár esete, mert bár csak 1720-ban írták őket össze, Gulyás György már 1700-ban Derecske bírája. Igen valószínű, hogy esetükben a család visszavándorlásáról lehet szó, az 1692. évi összeírás után.9

1728-ban tűnnek fel a Czirjákok, Börcsökök, Csizmadiák, Erdélyiek, Mik- lóssyak, Szökőtsök és Szőllőssyek. Az Erdélyiek esetében még a feltételezése is nehéz annak, hogy Erdélyi András utódairól lenne szó, annyira általánosan gyakori ez a név. Egyedül a Czirják és a Szökőts nevekről mondható el volta5 OL. U. et C. Fasc. 12. No. 46.

6 Nagy Sándor: A debreceni református Kollégium. Hajdúhadház. 1933. 126—127., 149. old.

7 1672-ben „Zákány István uram”-at írták össze Debrecenben, a Csapó utcában, de azután már nem szerepel. HBmL. IV. A. 1013/II/b. 1672. — Vö. a 6-os jegyzettel. — Nagy Iván a XIX. században Szabolcs megyei nemeseknek tekinti a Zákonyokat. (Bihariak is!) Derecske betelepítése idején Zákány András borsodi nemesként játszik jelentős szerepet. Ő Bihari Zákányról nem tesz említést. „Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal.” 12. k. Pest. 1865. 295—296. old. -— „Az 1754—55. évi országos nemesi összeírás” Zákány Jánost ismeri Bihar megyében. Összeáll. Illéssy János Bp. 1902. 24. old.

8 Mezősi K. i. m. 27. old.

9 A monográfia függelékeként fogjuk közölni a falusi bírók névsorát.

149