A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Baranyi Béla: Az iparosítási politika megvalósulása Debrecenben az első ötéves terv idején (1950-1954)
Év Létszám, fő Termelékenység Ft/fő Vegyes nyomtatvány, füzet, könyv, papír term, összes/tonna Ebből könyv tonna 1952 282 63 817 1537 92 1953 286 62 154 1404 89 1954 262 23 370 1402 83 1955 267 21 880 1183 108 Az első ötéves terv jelentős fejlődést eredményezett az ún. helyi ipari (1950-től tanácsi felügyelet alá tartozó) vállalatok életében, bár a beruházási politika elsődlegesen a már jórészt bemutatott minisztériumi iparra irányult. Az első ötéves terv idején a 18 helyi ipari vállalat és a 19 kisipari termelőszövetkezet fejlesztésére mindössze 5 millió Ft-ot irányoztak elő, jóllehet az egyre fejlődő helyi ipar segítségével igyekezett kielégíteni a város azt az igényt, hogy több termék jusson a helyi árualapra is. Igen sok közszükségleti cikk hiánycikk volt ugyanis az üzletekben.47 A helyi ipari vállalatok közül a Fémipari Vállalat a Lakatos és Vasipari Vállalat, a Vasipari Víz- és Gázszerelő Vállalat, a Finommechanikai Vállalat, valamint a kisipari termelőszövetkezetek járultak hozzá jelentős mértékben a helyi szükségletek kielégítéséhez. (Rajtuk kívül a Tanácsi Faipari Vállalat, a Kefegyár, a Szabadság Lapnyomda, a Szőrmeipari Vállalat és a tanácsi textilipari üzemek szerepe emelkedett ki.) A városi tanács ipari osztálya (1950 augusztusa előtt I. fokú Iparhatóság) hatáskörébe tartozó „városi üzemeket” az alábbi iparágak képviselték az ötéves terv idején: vas- és fémipar, faipar-, papír- és nyomdaipar, textil-, bőrruházati- és szolgáltató ipar. Együttes munkáslétszámuk 1955-ben 1014, az alkalmazottaké 189 fő volt.48 A kis beruházási összeggel rendelkező tanácsi iparban még a minisztériumi vállalatoknál is súlyosabb zavarokat okoztak a gazdaságpolitika hibái. Egy 1955-ben készült jelentésben sok panasz hangzott el a vállalatok „hiányos műszaki vezetéséről”, a „kapkodó, szervezetlen műszaki munkáról”, „géptörésekről”, a rossz villanyáram-szolgáltatásról, a minisztériumi iparral szembeni hátrányos bérezésről.”49 Igen súlyos megállapítások voltak ezek, de az egyenetlen, kapkodó tervteljesítést egyéb hasonlóan komoly problémák is előidézték, mint például a zsúfoltság, a széttagoltság, a telephelyek szétszórtsága, az anyag- és a szakemberhiány, a pénzhiány, a gépek elöregedése stb. A tanácsi ipar és Debrecen legfejletlenebb iparága az 50-es évek derekáig a szolgáltató ipar volt. Az iparosítási politika a lakosság mindennapos szolgáltatási igényeit kielégíteni hivatott iparág fejlesztésére nem fordított kellő gondot, pedig az általános fejlődés, a kisipar visszaszorítása ezt mindenképpen indokolttá tette volna. Kifejezetten szolgáltató tevékenységet csak néhány nagyobb vállalat, mindenekelőtt a tervidőszak elején alapított, 50—60 főt foglalkoztató Patyolat Vállalat végzett, amely mosással, festéssel és vegytisztí- tással foglalkozott. Munkája iránt éppen ezért olyan nagy volt az igény, hogy 47 Az első ötéves terv eredményei... i. m. 13. old. 48 HBmL. városi tanács vb ipari oszt. iratai. Vállalati mérlegek 1955—1956. XXIII. 107/c. 5. 49 Uo. 138