A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Baranyi Béla: Az iparosítási politika megvalósulása Debrecenben az első ötéves terv idején (1950-1954)
Mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozott a Dohánygyár is. Az ötéves terv idején még nem volt halaszthatatlan építkezési igénye a gyárnak. A rendelkezésre álló kevés pénzből csupán néhány új típusú vágó-, szivarka- gyártó, hüvelyező-, töltő- és csomagológépet szerzett be az üzem. A nagy eredményeket az extenzív lehetőségek kiaknázásával, főleg a munkáslétszám gyors növelésével érte el a Dohánygyár.31 Év Létszám (fő) Cigaretta (millió db-ban) Fogyasztási dohány tonnában 1950 431 900,0 1664,0 1951 436 1216,5 1909,6 1952 510 2092,9 1777,1 1953 516 2267,7 1554,5 1954 508 2657,5 1616,4 1955 617 2732,2 1616,4 Az ötéves terv végére a Dohánygyárban azonban szintén megtorpanás volt tapasztalható, hiszen 1955-ben a létszám az előző évihez képest minden addigit meghaladó mértékben (109 fővel) nőtt, miközben a termelés nem emelkedett számottevő mértékben. Zömmel mezőgazdasági termékeket dolgozott fel, az inkább könnyűipari jellegű üzem, a Kefegyár.32 Az üzem fejlődésében jelentős állomás volt az első ötéves terv, mert ekkor fejeződött be a nagy múltú, a háborútól sokat szenvedett gyár helyreállítása és újjáépítése, sőt sor került bizonyos fokú korszerűsítésre is. Felépült a gyár emeletes főépülete, a lakatosműhely kijavításával pedig végképp újjászületett a vállalat, mert lehetővé vált a régi, leégett, romos gépek saját erőből történő kijavítása. Az első tervév derekáig összesen 40 gépet hoztak rendbe. Takarékossági okokból az elsődleges cél a rozsdás gépek üzembe helyzése volt, csak ezt követte az újak beszerzése. Miután 1952- ben elkészült egy több egységből álló gépsor, a helyiségek hiánya okozott gondot. Az újabb építkezéshez szükséges költség a minisztérium részéről biztosítottnak látszott, de az 1953 júliusában bekövetkezett szervezeti változás miatt meghiúsult a beruházás. Az átszervezés ugyanis a megelőző Kefeipari Egyesülés keretében kialakított korábbi, a gyárra kedvezőtlen profilmódosításokat nem változtatta meg, sőt a gyár elvesztette a jó hasznot hozó, korábban más társvállalatokhoz elirányított termelőberendezéseket. De odaveszett az építésre beígért keret is. Minden gond a szűkös anyagi lehetőséggel rendelkező városi tanácsra hárult, mely a Könnyűipari Minisztériumtól átvette a vállalatot. Mindez érzékenyen kihatott a gyár teljesítményére. A nagy lendülettel megkezdett újjáépítés, és a munkáslétszám gyors növekedése következtében az első két évben sikerült túlteljesíteni a termelési terveket. Fellendült a vállalat exportja is. 1952-ben még csak termelvényei 25%-át, 1953 végére már 70%-át szállította külföldre, annak ellenére, hogy egyre súlyosabb termelési zavarok jelentkeztek. Különös módon azonban az export egyoldalú növelése szintén 31 A Debreceni Dohánygyár vezetősége által, 1973. szept. 28-án szolgáltatott kéziratos jelentés statisztikai melléklete. 32 A Kefegyár történetének rövid áttekintése. Összeáll.: Szatmári Zoltán és DarócziLajosné (kézirat). Db. 1973. okt. 1. 10—11. old.; HBmL. Kefegyár iratai. XXIX. 52./c. 1.; Néplap, 1950. jún. 25. és dec. 22. 133
