A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Tanulmányok - Újlaky Zoltán: A Debreceni Állami Gazdaság gazdálkodása 1951-1956 között

A DEBRECENI ÁLLAMI GAZDASÁG GAZDÁLKODÁSA

1951—1956. KÖZÖTT Ujlaky Zoltán

Az ország nyugati részén még harcok folytak a fasiszta csapatok ellen, mikor a már felszabadult Alföldön kibontakozott a népi hatalom. E forradalmi korszak első szakaszának egyik legjelentősebb eseménye az 1945. tavaszán végrehajtott földreform volt. Az MKP vezetésével a baloldali erők megfosztották a földbirtokos úri osztályokat birtokaiktól, s valóra váltották a paraszti tömegek álmát a földosztással. A földreform során a kisajátított birtokok nagy részét a parasztság között felosztották. A földosztás során nemcsak a magánbirtokokat, hanem az állami birtokok nagy részét is igénybe vették és kiosztották. Csak a mezőhegyesi, kisbéri és bábolnai gazdaság maradt csökkent területtel állami kezelésben. A földosztással párhuzamosan a ki nem osztott területekből, főleg a volt nagybirtokok egy részéből, új állami gazdaságok jöttek létre. A mezőgazdasági termelés megindítása, majd fejlesztése idején a fel nem osztott birtokok felszerelését, gazdasági épületeit az állami gazdaságok intenzívebben felhasználhatták, mintha azokat szétosztották volna. A földreform után, a kisbirtokok túlnyomó többsége idején az állami gazdaságoknak a korszerű mintagazdaságok szerepét is be kellett tölteniük, az árutermelő funkció mellett.1

A proletárdiktatúra létrejötte után, 1949 januárjától az állami gazdaságok új típusú, szocialista üzemekké alakultak át. A gazdaságok irányítására nemzeti vállalatokat szerveztek. Megnövekedett az állami mezőgazdasági üzemek területe is; szántóterületük az 1948. évi 51 ezer kh-ról 1949 végén 385 ezer kh-ra gyarapodott. A szocialista vállalati jelleget erősítette az 1950: 32. sz. tvr, mely szerint minden egyes állami gazdaság önálló vállalattá alakult. 1950-ben a Gazdasági Főtanács az állami gazdaságok területének a növelését határozta el. Az államnak átadott, vagy a parasztság által elhagyott földeket az állami gazdaságok kapták meg, s az új gazdaságok nagyrészt az elhagyott földeken alakultak meg. A kulákgazdaságok felszámolása során 1950-től már a gazdagparasztok is igyekeztek átadni földjük egy részét az államnak. A gazdaságok területe ezért szétszórtan helyezkedett el a határban. A 145/1951. MT. sz. rendelet alapján először végeztek tagosítást, hogy az egy-egy helység határában fekvő földeket összevonják. Ezzel a gazdaságok a nagyüzemi termelési módszerek alkalmazására lehetőséget kaptak. Az állami gazdaságok területe fo1 Szakács Sándor: Állami gazdaságaink helyzetének alakulása 1945—1948. Bp. 1969. (Értek, a tört. tud. köréből. Új sorozat, 48.) 9—12.old.

137