A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Tanulmányok - Béres András: Állategészségügy a XIX. század elején a Hortobágyon

kint tartózkodott, s ahol tudott segített. Az aktív gyógyító és megelőző tevékenység eredménye, hogy a nehéz viszonyok között is sikerült az elhullás mértékét visszaszorítani, amit a rendelkezésre álló adatok is bizonyítanak.15

Év

Gulyák

száma

Legelő jószágállomány száma

Elhullott

Ló

Elhullott

1778

12

12 050

777

1782

13

1791

10

1812

10

14 206

298

1813

11

13 733

74

1837

10

8 852

46

1 443

и

1839

10

11 358

168

1 512

14

1840

10

16 295

67

2 195

10

Az 1790-es évektől kezdve az állatorvoslással a kor szintjén tudományos kiadványok, szak- és népszerűsítő munkák foglalkoztak,16 azok vagy nem jutottak el mindenhova, vagy ha eljutottak is, nem magyar nyelven íródtak. Ha magyar nyelvűek voltak is, a jószággondozók, pásztorok nagy része nem tudott olvasni, s míg a hasznosnak bizonyuló gyógymódok áttételesen megvalósulhattak, hosszú időnek kellett eltelnie.17

Állatbetegségek

A debreceni Hortobágyon kora tavasztól késő őszig kint tartott állat- állomány gondozása a legelőterület biztosításán túl elsősorban egészségügy vonatkozásában jelentett nagy gondot. A gulyákban, ménesekben, juh- és sertésnyájakban legelő állatokat egy-egy kemény esztendőben szinte megtizedelte a járvány, az eluralkodott nyavalya. Sokszor a legnagyobb erőfeszítések árán sem sikerült hathatós intézkedéseket foganatosítani. Gyakran a megtett legszigorúbb intézkedések eredménye is kétségesnek mondható. Az adatok tükrében úgy látszik, hogy a szarvasmarhát és a lovat kellett leginkább félteni, ezekre vonatkozik a legtöbb rendelkezés. A kisebb jószág esetében lényegesen kevesebb az általános állásfoglalás, legfeljebb kapcsolódóan találkozunk a védelmükre tett intézkedésekkel.

15 A felsorolt évek relatioinak összesítő adatai. HBmL. IV. A. 1011/k-1778 szept. 10,1782. aug. 12., 1791 aug. 12., 1812 júl. 27, aug. 1., 1813 jún. 8.,júl. 1., 1837 júl. 7., 1839 júl. 20., 1840 máj. 18.

16 Tolnay Sándor: Barmokat orvosló könyv. Pest, í 795. Uő.: A lovak külső szép, vagy rút termetek, s hibái meg-esmeréséről és azoknak belső s külső betegségeik orvoslásáról. Posony-Pest, 1804. \Volstein Amadeus János: A’ Barom állatok seb-gyógyítása tudományáról irt könyvek. Tolnay Sándor: Egy az Embereket, és Barmokat orvosló Tudománynak Tudósai közzül Nemzetének hasznáért tulajdon költségével Magyar nyelven Királyi Privilégium alatt ki botsátott. Bétsben, Nemes Kurtzbek Josef betűivel 1785. Linzbauer Franciscus Xavér: Codex Sanitario—Medicinalis Hungáriáé. Budae, 1852—1861. T. 1—3. 7 db-ban.

17 HBmL. V. A. 1/b. 16. 578. 1793. jún. 1. Dögveszélyt elkerülő rendelkezések. Tolnay Sándor: Oktatás a’ marha dögnek megelőzésérül és az orvoslásárul, mellyhez amaz országos, ragadós, és egynéhány kóborló nyavalyáknak gyógyítása is járul, mellyek a’ lovakat, juhokat és sertéseket pusz- títtyák. Budánn, 1816. 3—5. old.

77