A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Orosz István: Szőlőtermelés a Hajdúkerület városaiban a XVIII-XIX. században
inkább a beültetettség különbségeivel, mint a talaj termőképességében mutatkozó eltérésekkel magyarázhatók. A kataszteri felmérés során keletkezett adatok — legalábbis a kerület egészét tekintve — összevethetjük korábbiakkal és későbbiekkel is. Az 1828. évi adóösszeírás szerint 1 pozsonyi mérő szőlőn a Hajdúkerületben 10 akó bor termett, s miután négy kapás tett ki egy mérő földet, azaz 1200 D-ölet, 1 kát. hold termését 13,3 akóra, 7,54 hektoliterre becsülhetjük.74 Az 1870—74 közötti öt év átlagában 11 akó, azaz 6,22 hl bor termett kát. holdanként a hat hajdú városban.75 A Hajdúkerület évi bortemésének alakulását az alábbiakban lehet összefoglalni. 4. táblázat. A hajdúkerület bortermése 1828-—1874. Év Termőterület kh 1 holdon termett összes termés akó hl akó hl 18248 861 13,3 7,54 11,451 6 492 1852—54 1711 18,0 10,18 30 935 17 500 1870—74 1947 11,0 6,22 21 531 12 184 A korábbiakban már láttuk, hogy a dikajegyzékekben a szőlőterületnek kb. /4 részét eltagadták, ezt figyelembe véve 1828-ban is legalább 8100 hl (8115) bor termett, a területhez képest ekkor is több, mint az 1870-es évek elején. Számottevő előrehaladás a hozamokban nem mutatkozik, csak a szőlőterület terjedelmében, s ez is utal rá, hogy a termelési eljárásokban nem következtek be lényeges változások. Az egyre gyengébb földek szőlővel való beültetése változatlan technológia mellett nem emelte, hanem csökkentette a hozamokat a 19. század második felében. 4. Borfogyasztás és értékesítés Bármilyen jelentősen növekedett is a 18—19. század folyamán a hajdú városok szőlőterülete a lakosság borfogyasztásához a termelt mennyiség nem igen volt elég. Figyelembe véve a népességszámot feltételezésünket megerősíthetjük, mert országos átlagban az 1870-es években 1 főre eső megtermelt bor meghaladta a 26 litert, a hat hajdú városban csak 2 liter körül volt.76 A termés- eredményeket ismerve ennél valamivel jobb arányok a hajdú városokban csak az 1850-es években lehettek, de akkor is nagyon messze elmaradtak az országostól. A Hajdúságban termelt kerti borok más piacokon történő értékesítéséről a fenti helyzet ismeretében nem beszélhetünk, de a bor minősége sem volt olyan, hogy a szállítás feltételeinek megfelelt volna. A bor gyenge minősége, a helytelen kezelés és az alkalmas pincék hiánya miatt a kerti borokat gyorsan elfogyasztották s a hajdú városi csapszékek az év nagyobbik felében érmelléki, hegyaljai, mátraaljai borokat értékesítettek, annak ellenére, hogy azok ára mintegy 50%-kal magasabb volt a kerti borokénál. 74 O. L. N. 26. Conscr. Regn. 1828. Districtus Hajdonicalis 75 Hivatalos Statisztikai Közlemények VII. évf. 1. füzet. 236—245. old. 76 Magyarország gazdasági statisztikája (Szerk.: Láng Lajos) Bp. 1887. II. k. 77. old. 72
