A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Bársony István: A Bihar megyei egyházi birtokok jobbágynépessége a XVIII. század első harmadában
sárréti 768 — 12,06%, szalontai 797 — 12,51%, váradi 1776 — 27,88%. Ezután először arra a kérdésre kerestünk választ, hogy a jószágállomány hasonló %-os megoszlása mennyire egyezik, illetve tér el a népességarányoktól? Belényesi Érmelléki Sárréti Szalontai Váradi Az összesből egyh. birtok, % járás ökör 49,38 8,27 13,33 11,64 17,46 37,73 tehén 50,26 6,29 16,70 12,75 13,98 38,34 ló 38,73 5,68 23,14 8,07 24,35 37,95 sertés 64,76 4,87 9,64 10,66 10,04 19,99 juh, kecske 55,51 2,45 29,43 7,41 5,17 42,52 méhkas 41,68 15,28 13,97 5,31 23,73 30,54 Az már rögtön megállapítható, hogy az ökör, tehén és lóállomány %-os megoszlásában gyakorlatilag egyezik a népességarányokkal. E vonatkozásban tehát az egyházi birtokok helyzete nem jobb, de nem is rosszabb a megyei általános viszonyoknál. A sertések számát tekintve messze kiugró súllyal jelentkeznek a belényesi járás adatai, e téren a népességarányokat jóval felülmúló részesedéssel. A juh-kecske tartást tekintve szintén a belényesi, de itt a sárréti járás egyházi birtokú falvai is az átlag fölötti jószágállománnyal rendelkeznek. Egyedül a méhészkedés az a terület, amelyből az egyházi birtokok jobbágynépessége kevésbé veszi ki a részét. A mezőgazdasági termelés szempontjából a fentiek megállapítása után az a kérdés, hogy elegendő volt-e a föld műveléséhez az igásjószágállomány? A kérdésre nehéz igennel felelnünk: az összeírások szerint Bihar megyében ebben az időben 4—6—8 ökör volt szükséges a föld megműveléséhez. Azonban, — lepülésen ugrásszerűen megnőtt a zsellérek részaránya egy-egy falu népességszámában, nem egy esetben változatlan összlétszám mellett. Csak néhány jellemző példát említünk: Település Előzetes összeírás Ürbéri tabella jobbágy házas zsellér házatlan zsellér jobbágy házas zsellér házatlan zsellér Barrest 24 2 8 18 Belényes 126 109 12 35 200 12 Belezsény 35 — — — 35 — Bogy 16 5 1 — 21 1 Görbéd 91 18 5 53 58 2 Hagymás 64 4 1 — 64 5 Kalácsa 64 — 7 14 51 7 Mézes 73 1 — 6 68 — Remete 73 5 — 9 69 — Szék 38 — — 3 35 — S még ott is, ahol nem következett be feltétlenül a jobbágysorból a zsellérállapotba kerülés olyan tömegesen, mint az előző — s a sort még folytatnánk! — települések esetében, a telkesjobbágyok nagyrésze csak kis telekhányaddal rendelkezett. Bagamér 117 telkes jobbágyából 98 fél-, vagy annál kisebb telket bírt; s a három 6/8 telkes volt a legtöbb földet magáénak mondható jobbágy. A bárándi colonusok 2/3-a is féltetelek, vagy annál kevesebb földön gazdálkodott. Csatáron az úrbéri tabellák szerint nem is volt féltelkesnél nagyobb jobbágy. Görbéd, Jancsesd, Tulka, Tenek, Kisürögd stb. szintén ezt a képet mutatja! 54