A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Közlemények - Benda Kálmán: A Felső-magyarországi rendek kassai részgyűlése 1607 márciusában

része is ellenséges magatartást tanúsít és a törökkel praktikái, titkos ösz- szejöveteleket tart és mindenféle rémhírekkel igyekszik az udvart befeketíteni. A végvárak leromlottak, a katonaság fizetetlen, az ország határa nyitva áll, pénz pedig nincs, mert Bocskai István kincseit elrejtették, az adóbehajtók nem számolnak el, a kincstári birtokokat egyesek törvénytelenül elfoglalták, s a szabadon kóborló rablók a kereskedelmet is megbénítják. Mindezzel kapcsolatban szigorú határozatokat kérnek. Tiltsa el a gyűlés a titkos összejöveteleket, sújtsa büntetéssel a törökkel való tárgyalást, hozzon intézkedéseket a birtokjogi visszaélések megszűntetésére és az adózás biztosítására, mondja ki szükség esetére a nemesi felkelést, s keresse meg hivatalosan a budai és az egri pasát, hogy tartsák magukat a zsitvatoroki végzéshez.

Az előterjesztést a szokásnak megfelelően hangosan felolvasták a gyűlésben, majd megkezdődött a rendek együttes tárgyalása. Két nap alatt elkészült válasziratuk, amelyet most már a királyi biztosokkal való együttes ülésben pontról-pontra megtárgyaltak, egyeztetve álláspontjaikat. Eszerint a rendek készségüket nyilvánítják a béke támogatására, a törökkel paktálók, fondor- kodók elítélésére, Homonnai és Bocskai Miklós megintésére, a nemesi fölkelés kimondására, de viszonzásul a bécsi béke pontjainak megtartását kívánják. Tiltakoznak Kollonich Seyfried főkapitányi kinevezése ellen, ragaszkodnak a száműzött püspökök elleni törvények végrehajtásához és kérik a Prágában fogvatartott kassai főbíró, Bocatius János, Bocskai egykori követe szabadonbocsátását, ahogy Bocskai birtokadományainak elismerését is. Készek a végvárak megerősítésére is, de a várakból távolítsák el a németeket, s a kapitányok ne fogadják be a szökött jobbágyokat. Mindezt Thurzó az uralkodó nevében meg is ígérte.

Thurzó tehát elérte célját: a 13 megye nemessége, ha bizonyos fenntartásokkal is (amikre a tapasztalt biztos megnyugtató szavakkal azonnal igent mondott), a császár mellé állt, s elítélte a békebontókat. Homonnai Bálint magára maradt.19

Március 26-án, négy napos tanácskozás után, a gyűlés résztvevői szétoszlottak, csak a követségek tagjai maradtak Kassán. 27-én három-három tagú külön követség indult Homonnai Bálinthoz Nagybányára, Szatmár várába Bocskai Miklóshoz, továbbá az egri és a budai pasához. Bocskai Miklós továbbra is elzárkózott a meghódolás elől, az egri és a budai pasa sietett kijelenteni, hogy nincs szándékában az erdélyi kérdésbe beavatkozni, még- kevésbé a zsivatoroki békét megszegni, Homonnai Bálint teljesen visszakozott. Miután rádöbbent, hogy elszigetelődött, hűségét hangoztatta s megkezdte a közeledést az uralkodóhoz. Április 20-án Rozgonyban személyesen is találkozott Thurzóval, aki uralkodója nevében magas méltóságot ígért neki, mire Homonnai írásban hűséget és engedelmességet fogadott Rudolf királynak, kijelentve, hogy a törökkel és a hajdúkkal való kapcsolatait egyaránt megszakítja.20

19 Minderre ld. Thurzó Györgynek a gyűlésről szóló jelentését, 1607. március 26.: OL Thurzó cs. lt. Fasc. 2. N. 9/6.

20 A Homonnaihoz küldött követeknek adott utasítás, 1607. márc. 26., Kassa: OL Thurzó család lt. Fasc. 4. N. 8; jelentéseik, 1607 márc. 30. Kisvárda: OL Hoffinanz Ungarn, Landtagsakten. Fasc. 10. Conv. 2. Fol. 103—104. és 1607. ápr. 12., Kassa: HKA Anhang vermischter ung. Gegenst. Fasc. 50, conv. 1607. Föl. 380—382. A Hommonnainak átnyújtott emlékirat, 1607- ápr. 4., Szinyérváralja: uo. Föl. 408—409. — Az egri és a budai pasához küldött követek utasítása, 1607. március 26., Kassa: OL Thurzó család lt. Fasc. 4. N. 10; Ali budai pasa válasza, 1607- ápr. 12., Buda: OL MTA-tól átvett iratok 120 cs. 25. k. 63—64. föl; a követek zárójelentése,

163