A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Újlaky Zoltán: A Debreceni Állami Gazdaság gazdálkodása 1951-1956 között
problémája volt, hogy a gazdaságnak sok olyan területe volt, ahol gépierővel nem lehetett a munkálatokat elvégezni, mert pl. a futóhomok dombokon a traktor elakadt. Ezért az igaerőt akarták a vezetők növelni. A nagyüzemi gazdálkodás érdekében a szétdarabolt gyümölcsös és szőlőterületek tagosítását javasolták, mert a kisebb parcellákon a nagyüzemi termelés előnyei nem érvényesültek. Ez is egyik oka annak, hogy a gazdaság nem rentábilis.8 1953-ból és 1954-ből fennmaradt a gazdaság üzemterve, ezért részletesebb termelési adatokkal rendelkezünk, mint az előző években. A növénytermelés tervezett vetésterülete a következő volt az említett két évben:9 őszi búza rozs őszi árpa zab burgonya (tavaszi és nyári) takarmányrépa silókukorica takarmány káposzta őszi takarmánykeverék, siló csalamádé II. vetés őszi takarmánykeverék csillagfürt, takarmány zabosbükköny csalamádé, fővetés csillagfürt magnak lucerna egyéb növények (illetmény) bab köles lednek tarlóvetések 1953. év 1954. év 50 kh — 130 kh 200 kh 50 kh — 50 kh 10 kh 100 kh — 14 kh 15 kh 25 kh 24 kh 15 kh — 50 kh — 50 kh — 50 kh 190 kh 50 kh 90 kh 30 kh — 27 kh 30 kh 50 kh — 50 kh 81 kh 35 kh 50 kh — 10 kh — 40 kh — 60 kh — 200 kh A vetéstervekből megállapíthatjuk, hogy túl sokféle növényt termeltek a gazdaság szántóföldjén, a területet nagyon szétaprózták. így lényegében a kis parcellákon a nagyüzemi módszer nehezen érvényesülhetett. Bizonyos szakosodás is elképzelhető lett volna. Ugyanezt mondhatjuk a zöldségfélék vetéstervéről, ahol néhány holdas parcellákon termeltek egy-egy növényfélét, s nem használták ki a tömegtermelés előnyeit. A hivatkozott üzemtervek szerint a zöldségfélék vetésterve 1953—1954-ben: 8 Uo. XXIX. 603/b. 1952. évi mérlegbeszámoló 9 HBmL. XXIX. 604/b. Debreceni Állami Gazdaság 1953. évi üzemterve és XXIX. 603/b. 1954. évi üzemterv. 141
