A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Tanulmányok - Mikecz Ferenc: A földreform végrehajtásának sajátosságai Hajdú megyében

— tehát a földreformrendeletben meghatározott földbirtok-maximumon felül

— igénybe vett terület Hajdú megyében 60,9%-ával lényegesen alatta maradt az országos 85,3, a Dunántúl 86,0 és a Tiszántúl 83,8%-os arányának.

Ezek az adatok kétségtelenné teszik Hajdú megyében a földért folyó harc kiélezettségét, a földreformnak az általános méreteket meghaladó antikapitalista jellegét. Az adatok egyben magyarázatát adják annak a makacsságnak, amellyel a baloldali erők elzárkóztak a földigénylő bizottságokban az FKP, de gyakran az SzDP képviselőinek részvétele elől is. Az MKP Központi Vezetősége

— ahogy a tények bizonyítják — megkísérelte a koalíció érdekében tompítani ezt a küzdelmet. Felhívta a kevés felosztható földterülettel rendelkező községek figyelmét, hogy az igényeket a dunántúli telepítés útján kielégíthetik.24

Ez a lehetőség azonban Hajdú megye nincstelenjeire nem volt csillapító hatással, és igényeiket igyekeztek helyben kielégíteni. Az FKP megyei és debreceni vezetősége a „Debreczen” útján többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a megyében megsértik a földreformtörvényt. Úgy koboznak el földbirtokokat egyes földigénylő bizottságok, hogy olyanokat is háborús bűnösnek, fasisztáknak és nyilasoknak minősítenek, akik valójában nem azok. A „Debreczen” sajátos módon az MKP vezetőinek tiltó rendelkezéseivel próbált hatni a szegényparaszti tömegekre és a baloldali pártokra, de sikertelenül.

A gazdasági érdekek területén zajló éles küzdelemnek a vetületeként jelentkezett azután — ezzel párhuzamosan— a közigazgatás és a közélet megtisztításával kapcsolatos éles harc a megyében.25 A földért folyó küzdelemben végülis az igények túlnyomó többségét sikerült az országos szintet megközelítő mértékben kielégíteni. Ezt bizonyítja a 2. sz. táblázat.

Az 1945. évi földreform eredményeinek néhány fontosabb összehasonlító mutatója26

2. sz. táblázat

Magyarország

Dunántúl

Tiszántúl*

Hajdú megye

I.1

9 204 799

100,0%

770 812

100,0%

1 961 823

00,0%

322 182

100,0- %

II.2

655 944

7,1%

221 999

8,0%

200 006

10,2%

22 705

7,05%

III.3

607 762

6,6%

229 389

8,3%

165 567

8,4%

19 346

6,0 %

IV.4

4,65

5,1

4,4

4,73

V.5

4,04

5,05

4,09

4,32

VI.6

591 925

15,5%

290 373

14,7%

144 527

11,8%

120 152

5,5 %

* Jász-Nagykun-Szolnok megye nélkül

1 Össznépesség

2 Földigénylök száma

3 Földhözjuttatottak száma

4 Felosztott földterület 1 főre jutó átlaga (kh)

5 Az őstermelést folytató, földdel rendelkező földhözjuttatottak és családtagjaik 1 birtokra eső átlaga

6 Igénybe vett, későbbi juttatások céljára visszatartott terület az egész igénybevett terület százalékában

24 Néplap. 1945. április 8.

25 Debreczen, 1945. április 12., 19.

Nem tekinthetjük véletlennek, hogy március második felében és áprilisban a nemzeti bizottságok — elsősorban a debreceni nemzeti bizottság — mind határozottabban fellépnek az igazolások felülvizsgálata és megszilárdítása érdekében, valamint a mezőgazdasági termelés szabotálása ellen. Mintahogy az sem véletlen, hogy Vásáry István nyilvános gyűlésen hangoztatta az FKP horthysta gyökereit jelző és erősítő jelszavakat. A Vásáryak és Őryek ebben az időben már kendőzet119