A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Gazdag István: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének áttekintése Hajdú-Bihar megyében 1949-1956 között
A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM FEJLŐDÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE HAJDÜ-BIHAR MEGYÉBEN 1949-1956 KÖZÖTT Gazdag István A Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottsága 1969-ben elhatározta, hogy előkészítteti és megíratja mezőgazdaságunk korszakváltó átalakulásának történetét. A döntést követően az ország különböző pontjain sor került termelőszövetkezetek történetének megírására. Megyénkben - bár ezt megelőzően is születtek kisebb lélegzetű feldolgozások - e határozat után indult meg szélesebb alapokon a termelőszövetkezetek múltjának monográfikus feldolgozása. Feltétlen meg kell említenünk a szakfolyóiratokban, évkönyvekben e témával kapcsolatos tanulmányokat, a különböző község-város monográfiákat, ahol felszabadulás utáni agrártörténeti tanulmányok eltérő arányokban ugyan, de rendszeresen láttak napvilágot.1 A feldolgozások eredményeinek számbavételével, a levéltári és archívumi források további feltárásával lehetővé vált a megyei termelőszövetkezeti mozgalom történetének vázlatos bemutatása 1949-1956 között. Az agrárforradalom alapvető változásokat eredményezett Hajdú-Bihar megye mezőgazdaságának és parasztságának életében. Nem jelentett azonban teljes megoldást a termelés és az agrárnépesség sorsának alakulása szempontjából. Donáth Ferenc szerint a földreform után „ .. . a termelés súlypontja a családi munkaerőn alapuló paraszti kisüzemekre helyeződött át. Ez az alapvető vonása a reform után kialakult agrárszervezetnek".1 2 Ez a birtokstruktúra kevés lehetőséget kínált a modem termelőeszközök használatára, a bővített újratermelésre. A földreform során nem lehetett valamennyi földnélküli igénylő jogos kívánságát teljesíteni. Az 1949. évi népszámlálás adatai szerint a megyében 18 780 gazdasággal nem rendelkező mezőgazdasági munkás kereső élt.3 A földnélkül maradtak helyzetét súlyosbította a me- gyeszerte komoly feszültséget okozó munkanélküliség. 1947 tavaszán a Baloldali Blokk hajdúnánási vezetői a Gazdasági Főtanács segítségét kérték munkaalkalmak teremtéséhez. Hajdúböszörményben gyűjtést rendeztek az éhező 1 E helyen csak a termelőszövetkezetekről publikált kiadványokat soroljuk fel: A nagy- rábéi Petőfi MgTsz életéről (A Hazafias Népfront megyei Bizottságának kiadása) é. n. 31. old., Debrecen-Macs Űj Hajnal MgTsz (a Hazafias Népfront városi Bizottságának kiadása, é. n. 8. old., Kovács Gábor: Hajdúböszörményi Béke Mgtsz 1970. 59. old., Székelyhídi Ágoston-Kertész László: A hajdúböszörményi Bocskai Termelőszövetkezet 20 éve. 1970. 63. old., Gyarmati István: Az ebesi Vöröscsillag Mgtsz 1972. 52. old., Csige Józset: A balmazújvárosi Lenin Tsz 25 éve. 1974. 154. old.. Gazdag István: A hajdúböszörményi Vöröscsillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 25 éve. 1974. 164. old.,Szé- kelyhidi Ágoston-Lázár Imre: Huszonöt éve együtt. A hajdúböszörményi Bocskai Termelőszövetkezet. 1974. 210. old.. Szűcs Lajos-Boda László: A derecskéi Vöröscsillag Mgtsz története. 1974. 48. old., A 25 éves földesi Lenin Mgtsz története. 1974. 48. old.. Székelyhídi Ágoston-Ablonczy László: Emelkedő úton. A huszonöt éves hajdúnánási Micsurin Termelőszövetkezet. 1975. 135. old. 2 Donáth Ferenc: A magyar mezőgazdaság fejlődése 1945-1948. Agrártörténeti Szemle. 1970. 1-2. sz. 3 1949. évi népszámlálás. 8. A foglalkozási statisztika részletes eredményei. Bp. 1950. 91
