A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Gazdag István: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének áttekintése Hajdú-Bihar megyében 1949-1956 között
ismertette. Felhívta a figyelmet a lenini szövetkezeti elvek betartásának fontosságára. A Központi Vezetőség a szövetkezeti mozgalom kibontakoztatását a kapitalista tendenciák és szektás szemlélet elleni harcban látta megoldhatónak. A beszámoló állásfoglalása szerint ekkor még nem voltak meg a feltételek a mezőgazdaságban a termelőszövetkezeti mozgalom általános szervezéséhez. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának 1948 júniusában hozott határozata, amely a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére hívta fel a kommunista pártok figyelmét, döntő mértékben befolyásolta a magyar pártvezetés álláspontját. Rákosi Mátyás augusztus 20-án elmondott beszédében kijelentette, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődésének egyértelmű útja a szövetkezeti út. Rákosi beszéde alapvető fordulatot hozott a párt agrárpolitikájában, megkezdődött a termelőszövetkezetek szervezése. A táblás gazdaságok alakulása Hajdú megyében a gazdagparasztság korlátozásával összekapcsolt szövetkezet szervezésére a 9000/1948. Korm. számú rendelet adott lehetőséget, amely a gazdagparasztság bérelt és saját földtulajdonának együttes területét 40 holdban maximálta. Az így felszabadult területen a rendelet lehetőleg földbérlő- szövetkezet vagy földművesszövetkezeti földbérlő csoport keretében biztosított a földnélkülieknek, mezőgazdasági munkásoknak, törpebirtokosoknak földet előhaszonbérleti jog alapján. Az igénybe vehető földterület összeírására községi földbérlő bizottságok alakultak, amelyekben részt vett a község jegyzője, az Üjbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége, a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége, a földbérlőszövetkezet és a földművesszövetkezet egy-egy küldötte. A földbérlőszövetkezetek megalakításának hírét a földnélküliek, az agrárproletárok örömmel fogadták, azonban a „táblás gazdálkodástól'', a kollektív munkától idegenkedtek, s emiatt sokan jelentkezésüket vissza is vonták. Az MDP Központi Vezetősége fokozott figyelemmel kísérte a földbérlőszövetke- zeti mozgalom fejlődését. 1948. október 19-én a Hajdú megyei Pártbizottság ülésen — amely a szövetkezeti mozgalom megyei fejlődését értékelte — a Központi Vezetőség küldöttei is jelen voltak. A referátum a mozgalom fejlődéséről adott számot és vázolta a bérlő szövetkezetek szervezeti felépítését. A Debrecenben létrehozott kilenc földbérlőszövetkezet élén öt tagú intéző bizottság állt, amely irányította a szövetkezet munkáját és tartotta a kapcsolatot a szövetkezet központi vezetőségével. Ez a debreceni struktúra, amelynek kialakítását a megyei pártbizottság is támogatta, az egyes szövetkezetek önállóságát rendkívül leszűkítette. A pártbizottság ülésén több, a mozgalom fejlődésével ösz- szefüggő kérdés is felvetődött. A KV küldöttei kifejtették a párt álláspontját a gazdagparasztság visszaszorításával kapcsolatban, majd a bérlőszövetkezetek fontosságát hangsúlyozták. Nem tartották megfelelőnek a megyei eredményeket: „ ... Az MB kiengedte a kezéből a szövetkezeti mozgalom irányítását ... a szövetkezeti mozgalom elszigetelten fejlődik, nincs központi vezetés. Nem történt fordulat a megyében a szövetkezeti mozgalom felé ... A megye bizottság nem veti fel a kulák támadás veszélyét”.7 7 HBmA. 41. 1. 3. 93
