A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Vaskó László: A debreceni tankerület vándoriskoláinak történetéhez (1945-1948)

lás- és Közoktatásügyi Minisztérium helyesen ismerte fel, hogy „a korforduló választó vonalán a szórványokon élő magyarság is benyújtja elsüllyesztett számláját a nemzetnek és nekünk adatott a törlesztés szent kötelessége".33

Ekkor már látta, hogy a vándoriskola csak jószándékú átmeneti intézmény s „a demokrácia hamarosan eljut odáig, hogy a magyar tanyavilágnak új és modern, állandó iskolahajlékot építhet".35 36 1947 elején ez még ugyan csak óhaj volt, bár a lehetőségek mindinkább javultak. A vándoriskolák helyett a korszerűbb, jobb tanulóotthonokat kezdték szervezni a tanfelügyelők. Az 1945/46- os tanévben az országban kilenc tanulóotthon létesült. 1946 után viszont mind határozottab irányt vett népi demokratikus államunk a szocializmus felé, s ezzel összefüggésben javultak a közoktatás feltételei is. Így az 1947/48-as tanévben Bihar megyében a komádi (450 fővel) és az okányi (30 fővel), Hajdúban a nyírábrányi (28 fővel), a tiszacsegei, a balmazújvárosi és a hajdúnánási általános iskolai tanulóotthon kezdte meg munkáját.37

Az iskolák államosítását követően ezek a vándoriskolák megszűntek. A kormányzat általános iskolai tanulóotthonokat szervezett. A kultuszminiszter az 1948/49-es iskolai évben összesen 141 általános iskolai tanulóotthont kívánt megnyitni. Bihar megyében hármat, Hajdúban hatot, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 16-ot, Szabolcsban hatot és Szatmárban négyet: a tankerületben összesen 35-öt.38 Ez az országos keretnek mintegy 1/4-ét jelentette. Ezzel nemcsak az iskolák tárgyi felszerelése lett korszerűbb, de a tanulás feltételei is jobbak lettek, elmélyültebb és eredményesebb tartalmi munka folyt, nem is beszélve a tanerőellátottságról s a pedogógusok kulturáltabb körülmények között való elhelyezéséről, amely az oktató-nevelő munka minőségi javulását eredményezte.

Supplement to the History ot Mobile-Schools in the Debrecen Educational District

(1945-1948)

by László Vaskó

In his paper the author shortly refers back to the creation, aims, purpose of the mobile-schools before the liberation, then he touches upon problems of plantation and running of these schools as far as the given district is concerned.

Hence he describes the setting up of mobile-schools after 1945, the departmental orders by the minister of education, which enabled the local authorities to organize new mobile- school at scattered dwelling places in the country. Besides questions of plantation and management there is reference to the sittings and fittings, even to the educational projects of these schools. The position of strolling teachers is also mentioned, along with their work in and outside school.

In the end the author shows how these mobile-schools ceased to be after the nationalization and the setting up of permanent, unified schools, giving birth to modern, centralized hostels, where the pupils were able to aquire a unified compulsory syllabus in nine months, instead of what they used to have in the three-four month periods.

35 Uo.: 10-13/1947.

36 Köznevelés, 1947. február 1. 40. old.

37 HBmL. XXIV. 501/a. 3526/1947; XXIV. 502/a. 2049/1947; 1480-4/1948; XXIV. 503/a. 2288/1948; 5240/1947; Tiszántúli Néplap, 1948. június 29. 3. lap.

38 Bihar megyében: Komádi, Okány, Zsáka, Hajdú megyében: Balmazújváros, Hajdúnánás, Nyírábrány, Nádudvar, Téglás, Tiszacsege, Jász-Nagykun-Szolnok megyében: Jászapáti, Jászárokszállás 2, Jászberény 2, Dévaványa, Kenderes, Mezőtúr, Tiszabura, Tisza- födvár, Törökszentmiklós 2, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Jászkisér. Szabolcs megyében: Báj, Nyírbogát, Nyíregyháza, Tiszalök, Vencsellő, Polgár. Szatmár megyében: Kisszekeres, Nyírvasvár, Tarpa, Vásárosnamény. HBmL. XXIV. 502/a. 1690-1/1948. a VKM 94824/1948. IV. számú rendelete.

89