A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Vaskó László: A debreceni tankerület vándoriskoláinak történetéhez (1945-1948)

szervezés lebonyolításával a tanfelügyelőt bízza meg, aki - a feltételek biztosítása érdekében - felvette a kapcsolatot a községi elöljárósággal: „Bízom abban - írta a tanfelügyelő a kismarjai községi elöljáróságnak hogy e csekély áldozatvállalással az eddigi nagyon elhanyagolt derék tanyai néppel szemben fennálló társadalmi adósságunknak egy kis hányadát sürgősen igyekszik a község leróni".16

Ugyancsak indokolt volt a Bagamér-gyulatanyai tankötelesek beiskolázása, amit a község képviselőtestülete is szorgalmazott. Határozatban mondták ki, hogy a községi elöljáróság illetékese „szálljon ki a helyszínre és ott állapítsa meg, hogy melyik épület lenne a legmegfelelőbb iskola céljára".17

Végül is Biharban öt vándoriskola megszervezésére került sor: Nagyléta- Ligettanyán, Derecske-Morgópusztán, Bagamér-Gyulatanyán, Geszt-Vátyonta- nyán és Kismarja-Olgamajorban.18

Közismert, hogy Szabolcs megye is nagy kiterjedésű, a legtöbb helyen nehezen megközelíthető tanyavilággal rendelkezett s a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium engedélyével 1946 őszén ott is újabb vándoriskolákat szervezhettek. A tanfelügyelő 1947. január 7-én kelt, a főispánhoz címzett jelentésében kiemelte, hogy a VKM „a tanítás azonnali megkezdésével kapcsolatos teendők gyors és sürgős elintézésével engem megbízott". Egyben jelezte, hogy 1947 januárjában 8 helyen kíván állami vándoriskolát megnyitni.19

Tudunk nem égy olyan községről, amely maga kezdeményezte a vándoriskola megszervezését. Így például Nyíradony, Apagy képviselőtestülete azért szorgalmazta az iskola felállítását, mert a gyenge ruházattal ellátott iskolakötelesek veszélyeztetés nélkül az állandó iskolát nem látogathatták, s ennek következtében a község külsőségi településein évről évre nőtt az analfabéták száma.20 Ezek is újabb tanúbizonyságai voltak annak, hogy a községek már kezdték magukénak érezni az iskolázás ügyét.

Országos vonatkozásban mintegy 1000 tanya maradt ki a szervezett oktatásból, melyek kb. 250 tanyakörzetbe voltak összefoghatok. A vándortanító egy'-egy körzetben választotta ki munkahelyét és az igényeknek, szükségleteknek megfelelően 2-3 hetenként váltogatta azt.

Az ilyen rászoruló tanyai iskolakötelesek száma 1947 elején közel járt az tízezer főhöz s valamennyien oly messze éltek a legközelebbi iskolától, hogy a rendszeres iskolába járásra képtelenek voltak.21

A főigazgatóság 1947 tavaszán a tanfelügyelőktől kért jelentés alapján összesítette tankerületi vonatkozásban az általános iskolák szervezettségét.

16 Uo.: 1479-4/1946.

17 Uo.: 682-4/1947.

18 Uo.: 1480-4/1948; 603-3/1947; 1480/1946; 1674-2/1949.

19 Ezek: Szabolcsveresmart-Víghtanya, Tiszadob-Kisligettanya, Timár-Vadászszállás, Ven- csellő-Rózsástanya, Büdszentmihály-Kashalomtanya, Apagy-Nagyharasztostanya, Penész- leki tanyák, Geszteréd Nyíri- és Lovastanya. HBmL. XXIV. 501/a. 4. F. 607/1947; 4722 1946.

20 SzSzmL. Alispáni iratok 8928/1947; 1608/1947.

21 Köznevelés 1947. február 1. 33-34. old.

85