A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Szendrey István: Derecske a hajdúk letelepítéséig

1423-ra keltezte a tulajdonos-változás idejét.19 A félreérthetőség miatt aztán Pesty Frigyes szívósan „hadakozva" bizonyítja, hogy Brankovics György már Lazarevics István életében, 1423-ban szerb fejedelemnek és Debrecen urának tekintette magát.20

A szerb fejedelmek tehát a XV. század elején községünknek is urai, s ez a birtoklás nem egy esztendeig tartott, de nem Brankovics az első szerb birtokos, hanem Lazarevics István.21

Brankovics Györggyel történelmünk kimagasló egyénisége, Hunyadi János sokszor kíméletlen politikai és birtokjogi küzdelemre kényszerült. Ennek a küzdelemnek egyik állomása, hogy Hunyadi János a XV. század közepén megszerzi Brankovics magyarországi birtokait. Az időpontot történetíróink általában az 1450. esztendőre teszik - legalábbis Debrecen esetében22- Jakó Zsig- mond azonban 1445-re keltezi a birtokszerzést, amikoris Brankovics birtokaival Hunyadi János megszerezte Derecske felét is.23 Ennek az időpontnak hitelességében semmi okunk kételkedni. Valóban: 1445-ben a debreceni uradalom Hunyadi Jánosé lett. Derecskének azonban immár csak a fele került tulajdonába.24

Arról eddig is tudtunk, hogy a Bajomi-család a területen a XV. században — majd a következő évszázad első felében is - igen erőteljes birtokszerző tevékenységet folytatott.25 Csánki Dezső kifejezetten arról tudósít, hogy a Bajomiak 1449-ben Zsákát adták cserébe a váradi püspöknek derecskéi és más rész- birtokaiért.26 Fentebb láttuk, hogy Hunyadi János 1445-ben Derecske felének lett földesura, de hogy ekkor, vagy máskor került volna a helység másik fele a váradi püspökség - és még nem a Bajomiak — tulajdonába, arról nem szólnak forrásaink. Tévedés azonban a birtokosokat illetően nincs kizárva, mert bár Hunyadi János 1445-től csak felét bírta községünknek, esetleg a másik felét a váradi püspök, - amint Jakó írja, a püspök is a XV. század közepén jutott itt birtokrészhez27— s a Csáki által említett birtokcsere a Bajomiakkal nem röviddel ezután, hanem jóval később, s nem is az irodalomban idézett 1494-es esztendőben, hanem 1497-ben következett csak be. Ugyanis ezt az évet említi az általunk is idézett oklevél.28

Az egymásnak gyakorta ellentmondó adatokat egybevetve tehát úgy látjuk, hogy Derecske egyik fele 1445-ben még a debreceni uradalom része és Hunyadi János tulajdona. Másik része viszont ebben a korban, pontosan meg nem határozható időben kiszakadt az uradalomból és a váradi püspök javai közé került, melyet 1497-ben elcserélt Zsákáért a Bajomi-családdal, így 1497-től a Hunyadi- és a Bajomi-család bírja helységünket.

19 Szűcs I. i. m. k. 71-72. old.

20 Pesty Frigyes: Brankovics György rácz despota birtokviszonyai Magyarországban és a rácz despota czím. Bp. 1877. 55. old. jegyzet.

21 Uo. 12-13. old.

22 Szűcs I. i. m. k. 80-81. old. - Az ő művére alapozva Csánki D. i. m. k. 598. old. - Pesty F. i. m. 39. old. - Módy Gy. i. m. h. stb.

23 Az Országos Levéltár diplomatikai anyagának okleveleire hivatkozva határozza meg ezt az időpontot. Lásd Jakó Zs. i. m. 232. old.

24 OL. DL. 37602. Idézte Jakó Zs.

25 A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. (Sajtó alá rendezte Géresi Kálmán. I-IV. k.) Bp. 1885. III. k. 23-24., 187-188., 191-193. old.

26 Csánki D. i. m. k. 629. old.

27 Jakó Zs. i. m. 232. old.

28 Uo. és Károlyi okit. i. k. 23-24. old.

8